Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A VÁROSI POLGÁROSODÁS ÉVTIZEDEI 1800-1848
Az utcák világítása nagyon silány lehetett, ha meggondoljuk, hogy az egész város területén 31 nagyobb és 9 kisebb lámpa volt. A fenntartást közpénzen fedezték, mégpedig abból a 17 ezer forintnak a kamatjából, melyet erre a célra gyűjtöttek, és amelyet a pecsenyés sátrak megadóztatása, a kanálisok füvének árverezése gyarapított. A Dömötör napi vásár a pecsenyesütőktől 75 forint jövedelmet hozott, melyet a világításnak - a jegyzőkönyv szerint „ezen hasznos és közbátorság miatt is szükséges intézkedésnek" - tőkéjéhez csatoltak. A lámpások fogyasztását azért a város fedezte sajátjából, pótolván az összegyűjtött pénz hiányzó összegét. A helytartótanács is hozzájárult ezen határozathoz, de kikötötte, hogy a világítást árlejtés útján kell biztosítani, mégpedig a „legkisebbet kívánóval évenként kötendő és jóváhagyás végett felterjesztendő szerződés mellett." A világításra vonatkozó határozat szerint a sorompósok saját költségükön tartoztak petróleumról gondoskodni, a lámpát azonban a város adta. 12 A negyvenes években az 1841. esztendő hozott először színtársulatot városunkba. Fekete Gábor társulata rendezett pár előadást, majd tagjainak egy részét, Erdős János vezetésével Komáromba küldötte, a másik rész Füredre ment. Feketének szereplése március 12-től 17-ig tartott. A birtokomban levő súgókönyv szerint a „Győrben és Székesfehérváron honosult színésztársaság" főbb tagjai voltak: Benke, Békési, Darvas, Egedi, Erdős János, Egressy Benjámin, Komáromi Sámuel, Munkácsi és neje, Fekete Soma, Pázmán és neje, Gál Teréz és Boérné. 1841-ben Gazdasági Egyesületünk is volt. Megvan a gazdasági egyesület 1841-ben megjelent kiadványa, melyen ez a cím olvasható: Szabad Királyi Székesfehérvári méhtenyésztő, gyümölcsfanemesítő és dohány termesztő egyesületnek alapszabályai. Rendkívül érdekes ez a kis könyv, mert a Gazdasági Egyesület megalakulásának és első működésének történetéről találunk benne adatokat. Az 1841-ben 10 pengőforintban megszabott 200 részvénnyel létesített társulat a mai járvány kórház (akkor Szemináriumkert) területén tíz hold földet bérelt a várostól, hogy méhészettel, dohánytermeléssel és gyümölcsfatermesztéssel foglalkozzék. Tette pedig ezt azért, hogy a kitűzött céljának megfelelően „leginkább a kereskedés és evvel járó műipar elevenebb útvonalaiból most még kieső városunk polgárait a nevezett gazdasági ágakra figyelmessé tenni, és azokkal megismertetni akarta, hogy jövendőben erejükhöz és kiismert helyi viszonyokhoz a legkedvezőbb iparágat űzhessék."
