Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A VÁROSI POLGÁROSODÁS ÉVTIZEDEI 1800-1848

többek között tekintetes uraságodnak, mint magyar tudósnak neve is olvasható rajta/'

33 Ürményi József ezen levelével kapcsolatban érdemesnek tartom e helyütt a színház függönyének leírását adni, amint az Kolosváry Pál közléséből a Tudományos Gyűjtemény 1818. évfolyamának tizenkettedik füzetében olvasható: „A rajzolat - így szól a leírás - reggeli időszakaszt mutat. Távolról a derülendő napnak fényében a Parnassus hegyén a tudományok Temploma látszik, melynek sarkalatjából ered a castiliai (vagyis hathatós versszerzői gondolatokkal bővelkedő s lelkesítő) forrás. Az ezen templom felé irányozó egyenetlen úton vezeti a magyar nemzetnek géniusa ugyan e templom felé a szorgalmatosságnak és igyekezetnek Múzsáját, ez pedig kezével fogva egy kis gyermeket, melynek hóna alatt öszve tekert három pergamenek Gyöngyösi, Bessenyei és Bárótzi magyar versszerzők neveikkel ékesítve szemléltetnek. A rajzolat legelején egy gyülekezetben látszanak egynehány képzős személyek, melyek által a hazai szeretet, hűség és dicsőség jelentetik. Ezek körül feküsznek ismét több pergamenák, melyeknek czímezetein a következendő nevezetesebb magyar tudósok és versszerzők nevei olvashatók, úgymint Berzsenyi, Virág, Révai, Kisfaludy, Fejér, Kazinczy. Hasonló pergamenákkal foglalatoskodik két apró génius, melyeknek egyike Horvát nevezettel címzett pergamenát tart kezében, a másik pedig egy egészen felbontott pergamenát, melyen olvasni lehet ezen szavat: A hazáért." Megemlítem, hogy a függönyt és a többi díszleteket is Pick Ferenc festette.

34 A színészet, miként láttuk, 1818-ban nagyon is fényes keretek között teljesítette hivatását. Műsora is magas fokon állott, és így alaptalan volt Vurum József püspöknek az előadások megkezdése előtt a városhoz intézett levele, amelyben „a megyebeli színjátszó társaságot attul eltiltani kívánja, hogy a vallást és a jó erkölcsöket sértő játékokat adni ne bátorkodjék."

35 1819-ben tovább működött és nagy sikert aratott a színészet városunkban. Január l-jétől április 26-ig, június 20-tól augusztus 27-ig és október 24-től december 31-ig 99 előadást tartottak a színészek, a közbeeső időt pedig Budán és Pesten töltötték. Soha el nem évülő érdeme marad a székesfehérvári színészetnek, hogy Kisfaludy Károly drámáit, amelyeket Székesfehérváron adtak először, az ország fővárosában is meghonosították. Az irodalomtörténetből és színészeti munkákból eléggé ismeretes a székesfehérvári színésztársulatnak pesti szereplése, épp ezért mellőzöm is azt, de Jósa János Magyar theatromi zsebkönyvetskéjéből, mely