Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A VÁROSI POLGÁROSODÁS ÉVTIZEDEI 1800-1848

II. A MÁSODIK ÉVTIZED 1811-1820 Az 1811. esztendő nagy anyagi csapással sújtotta Magyarországot, a pénz értékének leszállítása, a devalváció mérhetetlen károsodást okozott. A francia háborúk óriási kiadásai, a pangó ipar és kereskedelem, a lehanyatlott nemzetgazdaság olyan anyagi áldozatokat követeltek, amelyek alatt a szerencsétlen Ausztria és vele együtt Magyarország is a tönk szélére jutott. A pénznek nem volt reális alapja, mert a papírbankónak, melyet névértékkel ruházott fel a hatalom, ezüst- és aranyfedezetéről lehetetlenség volt gondoskodnia. 1811-ben már 1060 millióra rúgott az ausztriai és magyarországi államadósság, amelyet azután a vakmerő pénzügyi politika úgy apasztott, hogy egyszerű rendelettel 212 millióra szállította alá a tartozások összegét, vagyis ennyivel károsította meg a különben is szegény népet. A forgalomban levő rézpénz értékét viszont úgy csökkentette a vakmerőségig menő politika, hogy a harminc krajcáros pénz értékét 6 krajcárra, a 15 krajcárét pedig egy garasra szállította le.

1 Ennek az első devalvációnak következménye 1816-ban a második volt, igen érzékenyen érintette Székesfehérvárt is, amelynek tisztviselői például egyharmaddal kaptak kevesebb fizetést, mint azelőtt. Az 1811. évi országgyűlés (amelyen Vass Pál és Say István voltak Székesfehérvár követei) tiltakozott ugyan a császári önkény ellen, de a pénz értékét nem tudta visszaállítani.

2 A háború költségeire azonban megszavazott egymillió mérő rozsot és másfél millió mérő zabot. E horribilis mennyiségből Székesfehérvárra is jócskán nehezedett teher. Ez az esztendő földrengést is hozott városunknak. Ismét Mórról jöttek a hullámok, amelyek június 27-én és 28-án erős ingást váltottak ki Székesfehérvárott, de nagyobb pusztítás nélkül.

3 1813 óta működik a magyar ciszterci rend főgimnáziumunkban, amely száz év alatt a hazafiság, vallásosság és a tudomány erős vára volt. Szükség volt arra, hogy a gimnázium ilyen kezekbe kerüljön, hiszen a pálosok rendjének eltörlése után királyi iskolává alakult, de közel volt a végleges feloszlatáshoz. Nézzük egy kissé közelebbről, hogy kik voltak a ciszterciták, és minők valának a helyi viszonyok, midőn gimnáziumunkat királyi rendelkezés folytán átvették.