Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ESEMÉNYEI SZÉKESFEHÉRVÁROTT 1848-1849

8. Midőn tavaly a magyar tábor városunkba vonult, a katonai főbetegház itt állíttatott fel; midőn a bán ő excellentiája városunkat megszállotta, szintén a főbetegház itt alakult, melyben számos katonai betegek többnyire a város költségén ápoltattak. 9. Közelebb herceg Jablonovszky dandára, utána gróf Nugent dan darai e városban megtepeledvén, ezen nagy számú katonaságot köteleztetett e városi lakosság három napokon át, naponta fejenként három tál étellel s egy itce borral ingyen ellátni; ebbeli költségét a népnek könnyen 20 ezer pengő-forintra lehet számíthatni. 10. Ugyanazon katonaság számára követeltetett a városi közönségtől zab és széna, 203 pár csizma, 200 mérő rozs, 600 s néhány akó bor; mindezek a városi pénztár rovására szereztettek meg és kerültek e városnak mintegy 6500 pengő-forintjába. 11. Katonai requisítió útján kötelességül tétetett e városnak három katonai kórházakat felszerelni, egyet a kaszárnyában, másikat a vármegye háznál és harmadikat a nevendék papság épületében, mikben ötszázon felül való beteg ápol ta tik. Mindegyik beteg számára kelletett adni egy fa ágyat, egy szalmazsákot zsúppal töltve, két lepedőt, egy pokrócot és egy fejvánkost. Ezeken felül el kelletett látni ezen betegházakat konyhabeliekkel, világosítással és egyéb szükséges eszközökkel, miknek értéke sok ezerre rúg. 12. Leégettettek a népfelkelés alkalmával 83 házak, elégett nagy mennyiségű gabona asztagokban és széna kazalokban, ezeken felül sok szemes eleség a padlásokon, szinte számos marhái az istállókban, a leégett, de el nem égett házaknál a lakosság kiraboltatott, a kár irtózatos mennyiségű. 13. Figyelmet érdemel, hogy a város 11 mértföldnyi utakat tartozik jó karban tartani, és mivel a megyének közepén van, az átkelő katonaság, minden felülről jövő, a városon mén keresztül, kiknek annyi előfogatokat tartozott e városi nép adni, hogy az esztendőnek felét alig használhatta maga munkájára. 14. Végre figyelmet érdemel az is, hogy e város a Dunántúli Kerületnek közepén levén, s a csász. kir. seregek által csak f. é. július 12-én foglaltatván el, e körülmények miatt a felsőbb vidékekről az úgynevezett Kossuth bankók itt tetemesen összehalmozódtak, miknek a forgalomból lett kiléptetése miatt a városra igen nevezetes kár háromlott annyiból, hogy mind a pénztárakban, mind magánosoknál található ilyen bankjegyeket nyugtató mellett a térparancsnokságnak átadni kelletett, de még inkáb károsodott a lakosságnak azon része, kik fonák felfogásból bankjegyeiket át nem adták, az óvatosabb része ellenben úgy