Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ESEMÉNYEI SZÉKESFEHÉRVÁROTT 1848-1849

károsodott, hogy az ily bankjegyekben, csakhogy tőle menekedhessen, háromszoros áron is vásárlásokat tett, és így a népnek kezei között készpénz nem létez. Székesfehérvár városa, hogy mindazok árát, miket a katonai requisítio folytában hitelre vásárlott, kifizethesse, újólag legalább is 40 ezer pengő-forintnyi adósságot felvenni kénytelen, és ha ezen összeg, valamint a 60 ezer pengő-forintnyi sarc a lakosságra kivettetik, s ezen felül hátra levő régi, úgy a kivetendő katonai és házi új adóját is fizetni tartozik, a lakosságnak fele tönkre jutván, a pénz hiánya miatt adóviselésre tehetetlen lesz, a vagyonosabbak pedig, kikre háromol majd az egész teher, szinte lassanként elszegényedni fognak." Nagyon jellemző a városi hatóság felfogására, hogy Hamvassy Imrét, szerintük az augusztusi események egyedüli okozóját, mindenáron ki akarták szolgáltatni Jablonovszkynak, azt hívén, hogy ezáltal érdemeket szereznek a hadisarc elengedésére. Midőn még Komárom vára állt, ahová Hamvassy menekült, jelentést tett a tanács Falkenhaynhoz, hogy hozása őt meg, intézkedjék elfogatása iránt, mert - a hatóság levele szerint - Bécsbe, onnan Amerikába, akar szökni, pedig a nemzetőrök pénzével sem számolt le még a tanácsnak. De hiába volt minden erőlködés, kárba veszett minden kérelem, a hadisarcot Székesfehérvár lakosságának meg kellett fizetnie. Az egész várost elárasztották a hatóság apró, kék papírjával, amely a lakosok szerint kivetett összeg nagyságát és a fizetés módozatait foglalta magában. Vanta Adolf gyűjteményében, édesatyja hagyatékából van egy ilyen értesítés, melynek szövege a következő: „Hujber negyede. Házszám 52. Fanta Károly tartozik fizetni hadi sarczot öszvesen 8 Ft 24 Kr., és ugyan az 1-ső harmadot September 22-én, 2-ik harmadot Október 1-én; a 3-ik harmadot pedig November 1-én 1849." A hadisarcok beszedett részleteit a Kempen által kitűzött határnapokon azután a városi hatóság hűségesen Budára szállíttatta a hadi pénztárba, mégpedig a jegyzőkönyvek adatai szerint Büttel Károly és Guitmann József vitték fel az összeget. Hogy azonban a behajtás mily nehezen ment, erre nézve azt a felhívást közlöm, melyet a városi hatóság október 12-én ragasztatott ki a falakra: „Közhírré tétetik, hogy miután igen sokan a hadi sarcból reájuk vetett mennyiséget be nem szolgáltatták, a csász. kir. katonaság kormánya részéről megrendeltetett, hogy még ma délután 1 órakor a sarccal tartozókhoz a katonaság executióképp fog beszállásoltatni; tartozik pedig mindenki a hozzá beszállított katonának egyenként mindennap a