Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ESEMÉNYEI SZÉKESFEHÉRVÁROTT 1848-1849

találkozott, ki néki ellentmondani, gyalázatos tervét szemére hányni s befogatását indítványozni bátor lett volna. 3. Midőn augusztus 10-én a vészharangok megkondultak, s Ham­vassy a cs. kir. katonaság közeledtét megérté, a városi fegyverfogható la­kosságnak egy része a katonaságnak ellenszegült, s a helyett, hogy Hamvassy befogatására s kiadására kedvező ezen alkalmat használta volna, veszedelme okozóját inkább megszökni engedte. És minthogy ekként Fehérvár városa hűtlen, rossz érzelmeit nem­csak nyilvánította, hanem az által, hogy e f. évi május hónapban a hír­lapi tudósítások szerint Magyarország városai közt egyike volt az elsők közül, mely a debreczeni gyülekezetnek függetlenségi iratát elismerte, ­már is tettlegesítette. Mindezek nékem okul szolgálnak arra, hogy O nagyméltósága, bá­ró Haynau cs. kir. táborszernagy s hadi fővezér úr által f. évi július 1-én kiadott rendeletnek 6. § értelmében a már részben bekövetkezett tűz általi fenyítéken felül Fehérvár városára hadisarcképen 60000, azaz hat­vanezer ezüst forintokat büntetésül rójak, melyeket e város három egyenlő részletekben, egyenként 20 ezer ezüst forintokkal, és ugyan az első részletet a f. évi szeptember 10-ig, a másodikat október 10-ig, a harmadikat november 10-ig a pesti hadi munkálati pénztárba okvetle­nül beszállítani s ennek nyugtatványával a valóságos befizetést a cs. kir. kerületi hadparancsnokság előtt igazolni oly hozzáadással tartozik, hogy a befizetésre kiszabott határidő nem pontos megtartása esetében a vá­rosban tanyázó katonaság a lakosokhoz beszállítandó, s mindenki a szállást adó lakosok közül a nála szállásoló minden egy-egy katonának naponkint 20, azaz húsz ezüst krajcárokat mindaddig kézbesíteni leend köteles, míg a felrovott egész hadi sarc kielégítve nem lesz. Pesten, au­gusztus 27-én, 1849. Kempen cs. kir. parancsnok, s katonai kerületi pa­rancsnok." Nagyon természetes, hogy Héringh Ignác császári biztos nem fizetett hadisarcot, hiszen érdemeit már evvel a figyelemmel is jutalmazni kel­lett, de annál inkább sújtotta a két generális azokat, akikről Héringh Ig­nác információt adott. Különösen Hessky Ferenc nyugalmazott kapitány­ra tette rá bosszúvágyó kezét, és 6000 forinttal büntette hazafias érzel­meit. Héringh Ignácnak hűséges közreműködője volt maga a városi ható­ság, amely a következő bizonyítványt terjesztette fel Hessky Ferencről: „Hessky Ferenc, nyugalmazott csász. kir. kapitány úr kérésére Szé­kesfehérvár szab. kir. város tanácsa ezennel bizonyítja, hogy a neve­zett kapitány urat, mint vagyonos polgárt, 1848. május 23-án ifjú gróf Batthyány István elnöklésével tartott városi tisztújítás 776 szóval választó

Next

/
Thumbnails
Contents