Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

IV. A Rákóczi kor eseményei Székesfehérvárott 1703-1711

ság többi tagját, Mindszenti Farkas rác kapitányi, ennek vejét és egy közkatonát lefejezték. December 15-én viszont gróf Nádasdy Ferenc segédtisztjét, Kubinyi Menyhértet verték agyon a kurucok. A jezsuiták naplójának még egy fontos adatára is kiterjeszkedem. Azt olvassuk, hogy 1706. október 27-én reggel 9 órakor Szekeres István „a szőlőben levő szoborig" jött Pákozdról, és a szőlők megművelésére nézve a jezsuitákkal és a városi hatósággal megkötötte az egyezséget. Későbbi tárgyalásunkba részletesen lesz még szó ezekről az egyezségekről, amelyek évente megújultak. Itt csupán azt akarnám megjelölni, hogy a naplóban említett „status ad vincas", a szőlőhegyi szobor hol állott. Vissza kell gondolnunk Székesfehérvár török életére, Evlia Cselebinek 1664-ből való útleírására. Említettük, hogy a török épített a szőlőhegyen őrtornyot, mely a Rákóczi korban már csak omladék volt, hogy később 1733-ban a Donatus kápolna építésére szolgáljanak kövei. Ez volt az a szobor, amelynek tövében Szekeres megkötötte az egyezséget, a föltételekről pedig azt említi a jezsuiták diáriuma, hogy Szekeres Istvánnak minden nagyobb szőlő után egy császári forint, a kisebbekért pedig fél forint jár. A munkát falusi emberek tartoztak végezni, és két megbízható embert jelöltek ki, mint hegybiztosokat, hogy a rendre vigyázzanak. A vonatkozó oklevél megvan a városi levéltárban, az aláírás pedig Szekeres István címeit sorolja föl ekképpen: „Méltóságos Erdélyi Választott s Magyar Ország Vitézleő Fejedelem, Feölső Vadászi Rákóczi Ferenc Kegyelmes Urunk eő Nagysága Lovasrenden levő Mezei Ezeres Feő kapitánya, a Buda s Fejérvár alatt Plognardiban Levő Lovas Hadainak Feő Commendánsa." (Nemcsak érdekességénél fogva közöltük ezt az aláírást, hanem azért is, mert két alapos tévedést akarunk kiigazítani. Károly János szintén olvasta ezt az oklevelet, közli is munkájában, de 1702. április 18-i dátummal, holott mindenki tisztában van azzal, hogy a Rákóczi kor csak 1703-ban vette kezdetét, mikor Rákóczi Lengyelországból magyar földre jött. Még nagyobb hiba, hogy Károly János a Plognardiban szó mellé odateszi magyarázat gyanánt ezt a szót: Polgárdiban. Ekkorát nem szabad tévedni, hiszen a Plognard szó blokádot, körülzárást jelent, no meg azután, ha valaki a felületességgel Polgárdinak magyarázott helyet a mappán keresi, csodálkozással látja, hogy Buda és Székesfehérvár között bizony nincsen Polgárdi község.) 1706 karácsony napján Mór körül volt nagyobb ütközet, amely közvetve Székesfehérvárt is érdekli. Bottyán János a Bakony és a Vértes érintkezési pontjánál, a móri völgy nyílása előtt lesbe állott, mert úgy értesült, hogy ezen az úton a császári sereg élelmet akar szállítani a na-