Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

VI. Mária Terézia kora Székesfehérvárott 1740-1780

A jezsuita rend birtokai közül a Válban, Agárdon, Perkátán, Sóskúton, Etyeken, Pákozdon levő uradalmak a vallásalap tulajdonába mentek át: a templom és a gimnázium vezetésére nézve úgy egyezett meg a városi hatóság a jezsuitákkal, hogy némi fizetésért a lelkipásztorkodást és a tanítást világi papi minőségben továbbra is végezik. Egykorú följegyzésből tudom, hogy az eltörölt jezsuita rend tagjai közül városunkban maradt: Vajland Ferenc, Kapuváry Ignác, Kőszegi József, Tann József, Griener Domonkos, Bors György, Ybellakker József, Vaisz Antal, Schinigen Ignác, Pramm Károly, Kovács Ignác és Hill Mátyás, aki a gyógyszertár vezetője volt, míg a többiek részint egyházi, részint tanári teendőket végeztek 1776-ig. Ekkor a gimnázium a pálosok kezébe ment át. Az itt maradt jezsuiták közül Vajland Ferenc világi papként lett a Belváros plébánosa, és ezen állásban 1801-ig működött. A feloszlatás miatt a gimnázium is gazdát cserélt. 1776-ban a királyi rendelkezés szerint a jezsuiták temploma, rendháza és a gimnázium minden fölszereléssel és alapítvánnyal együtt a pálosok birtokába ment át, hasonlóképpen övék lett a Moha felé vezető úton elterülő telek, a rajta épült házzal és a mellette levő kerttel együtt, mely a gondjaikra bízott tanuló ifjúságnak játszóhelyül szolgált. A jezsuiták szőlőjét és a rajta épült emeletes hajlékot a székesfehérvári püspökséghez csatolta Mária Terézia. A mai napig is jezsuita földek néven említett terület, továbbá a csókakői szőlő eladásra kerültek, és ezek ára a Vallásalap tőkéjét növelte. Az Ácsán lévő régebbi pálos birtokot azonban a fehérvári ház kapta meg. József trónörökös - a későbbi kalapos király - mint corregens, az egész országot beutazta. Saját szavai szerint azért, mert „fejedelemre nézve absolute szükséges, hogy politikai, polgári és katonai" tekintetben maga tekintse meg, mi is történik az országban. József corregens 1778. május 26-án Baranyavárról indult el, és vármegyénk területén: Érd, Ercsi, Adony, Dunapentele községeken keresztül ért Budára, majd június l-jén városunkba érkezett. Itt két napig a Nádasdy ház lakója volt. Ez a ház ma a Belvárosi Katholikus Kör tulajdona. A székesfehérvári püspökség alapítása 1777-ben Mária Terézia nevéhez fűződik. Előzőleg a 1765. évi 10. törvénycikkel létrehozták a székesfehérvári székeskáptalant, amely a következő: „Minthogy a székesfehérvári prépostság és őrkanonokság több ezer forintra rúgó évi jövedelmet hajt, minthogy továbbá Ő Felsége a dicső elődök szándékának és gondolkozásának leginkább ez által képes megfelelni, - esedeznek a karok és rendek, hogy a török uralom alatt megsemmisült székesfehérvári káptalan a jelenlegi prépost és őrkanonok elhalálozása után, vagy más változás esetén visszaállíttassék, s a javadal-