Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

V. Székesfehérvár és III. Károly 1711-1740

bármily korúak és bármily betegségben szenvedők voltak is azok (complures huius inclyti Comitatus Albensis ex diversis pagis sine distinctione aetatis, vei infirmitatis rusticos ex integro restituisset). A hatóság melegen ajánlja mindenkinek figyelmébe Stankó Miklóst és így akaratlanul is az orvosi reklám szolgálatába állott. A Rákóczi kort követő években, sőt előzőleg is, igen sok baja volt Székesfehérvárnak a német katonasággal, amelynek vad önkénye vasgyűrűvel nehezedett a lakókra. A kuruc világ alatt talán szelídebb volt még ez a nyomás, hiszen a katonaság maga is félt attól, hogy a szabad szellem talán felébred, - azonban Rákóczi csillagának letűnése annál inkább szabadjára ereszté a katonai erőszakot. A harácsolás, a jogtalan adószedés, a katonai önkény minden szenvedését érezte városunk, és hiába emelte föl szavát, baján segíteni nem tudott. Ez a sors egyébként a vármegyét is sújtotta, miként erről a megyei levéltár sok írása tanúskodik. A városi levéltár is igen sok aktát őriz, amelyek a katonai erőszakról szólanak. Nagyon hosszú volna a tárgyalásunk, ha ezt a sok panaszt ismertetni akarnók, csak annyit konstatálunk, hogy az orvoslás bizony mindenkor elmaradt. Legrosszabbak lehettek a viszonyok talán 1719 és 1720-ban, midőn az erőszakosság már nagy fokot ért el. Legjobban bizonyítja ezt Losy Lipót jezsuitának 1719. február 26-án kelt tanúskodó, latin nyelvű levele,

5 amely keservesen említi, hogy a szerencsétlen várost éjjelnappal gyötri a katonaság. Elmondja, hogy ilyen sok erőszakot és kihágást más városok egyáltalán nem tapasztalnak a katonaság részéről quos excessus nimios et quotidianos non facile in alia Suae Maiestatis regulata militia, aut tarn fraquenter experiri alibi locorum. Ekkor olasz katonaság volt városunkban, amelynek lakóit gyötörte a szoldateszka. Ezekről a viszonyokról jellemzően tájékoztat a levéltár egyik aktája,

6 amely panasz-följelentés a bellicumhoz. A levél elmondja, hogy Colorado ezredes virágvasárnap akart Link György székesfehérvári kovácsnál patkoltatni, és mivel ez az ünnep miatt megtagadta a munkát, az ezredes megbízásából Antoni hadnagyvezetésével az egész katonai készültség betört a kovácsmester házába, és véresre verték őt. Az iratok között megvan a látlelet, amelyet Horváth Zsigmond borbély állított ki, és amely súlyos sérülésekről tanúskodik. Igen nagy volt a katonai beszállásolás terhe is a városon. Legjobban jellemzi ezt az a latin nyelvű panaszlevél,

7 amely elmondja, hogy a belvárosban csak 70 ház van, ezeknek is csak fele készült téglából, míg a külvárosok házai mind sárból és nádtetővel épültek. A katonai parancsnok hat házat foglalt le maga részére, továbbá a tisztikarnak a Belváros-