Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

IV. A Rákóczi kor eseményei Székesfehérvárott 1703-1711

,, Comes, etc. praemissis praemittendis. Megengedtetett Fej érvárban a mostani fegyverkezés alkalmatosságával benszorult lakosoknak szől­leik munkáltatása és azokban termő gyümölcsnek az ő ideiben a fehér­cseléd által szabados bevitele, úgy hasonlóképpen a következő szüretjek, oly formán, hogy a megírt szőlők munkálódása alatt tizenkét belső gaz­da fegyver nélkül ideki lehessen continue szőlleiknél, nem lévén szabad akárhová járniok tovább. A szüretkor pedig mindenik gazda maga fegy­ver nélkül kimenvén, maga alkalmatosságán maga termését leszedhesse és behordhassa. Intimáltatik annakokáért Fölséges Vezérlő Fejedelem, kegyelmes Urunk minden rendbéli hadi és más tiszteinek, commendóm alatt levőknek, kiváltképpen pedig fehérvári bloquádára vigyázó tisz­teknek és hadaknak főgenerálási authoritásomból pedig parancsolom, hogy jelentett lakosokat a praemíttált mód szerint folytató szől­lőmunkáikban impediálni ne merészeljék, sőt afféle excessivusok ellen, akik praesentibus a tisztek közül requiráltatni fognak, néki omni modo assistálni obiigáitatnak; másként akik ezen protectiom ellen vétőknek comperiáltatnak, kemény büntetésemet el nem kerülik. Praesentibus per­lectis, exhibenti restitutis. Datum ex Castro Devecser die octava mensis Április, anno 1708. Esterházy Antal'm. p." 1708. július l-jén a város fordul panasszal Esterházy generálishoz, mégpedig Szekeres István kurucai ellen. A latin nyelvű levél 51 szerint a huszárok megtámadták a szőlőhegy munkásait, elvették mindenüket, lovaikkal a termést letipratták. Ez okból, hogy hasonló támadás ne érje őket, most már senki sem mer kimenni a szőlőhegyre, amely teljesen műveletlenül és parlagon maradt, nagy anyagi kárára a lakosságnak. Úgy látszik egyébiránt, hogy a kurucok bosszúból rontottak a szőlőhegy­re, mert a város nem fizette meg a kikötött váltságdíjat. Szekeres István ugyanis még május 24-én megírta levelében 52 a városnak: „Az inne­pekben minden fogyatkozás nélkül a pénzt kezemhez küldje Kegyelme­tek, mert ha meg nem lesz, az szőlőknek neki hajtom az regementemet, valami károkat elkövettetek, a tevő leszek/' Igen sok még a panaszos levelek száma; hol a kuruc, hol a labanc vádolja ellenfelét, de úgy látszik, egyik sem volt jobb a Deákné vászná­nál. Ebben a zavaros időben egyébiránt az volt a leghelyesebb, amit Do­mokos Ferenc mond Palotáról 1707. október 13-án írt levelében: 53 „Az ilyen dologra szemesen köll vigyázni." Az utolsó tanulság, melyet a sok aktából levonhatunk, azt bizonyít­ja, hogy Szekeres István maga részére is kívánt a várostól némi ajándé­kot, úgynevezett discretiot, sőt ezt a példáját mások is követték. 1708. május 9-én ezt írja Szekeres István, Pátkáról kelt levelében: 54 „Az meg-

Next

/
Thumbnails
Contents