Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

III. Székesfehérvári céhlevél, a céhek története Székesfehérvárott 1692-1840

megállapított és királyi szentesítéssel ellátott pontok ellen bárki, akár egyházi, akár világi egyén bármit elkövet vagy szándékosan elkövettet, 16 márka arany büntetéssel sújtandó, melynek fele a pozsonyi királyi kamarát, egy negyede azon polgári hatóságot, melynek területén a tettes lakik, egy negyed része végül a pozsonyi főcéhet illeti. A céhlevél többi pontja a tanulók fölvételére, a remeklésre, a kőfaragók és kőművesek magatartására vonatkozik, a céhek sajátsága szerint szigorúan zárt és saját szabályokkal bíró testületbe egyesítvén a munkásokat. Intézkedései a következők: Ha valakit tanulónak vesznek fel, 3 forintot fizet a céh pénztárába és 1 forintot áldomásra, a végleges fölvétel azonban csakis 14 napi próbaidő után történik. A tanulási idő, ha a tanuló már a kezdettől fogva együtt tanulja a kőfaragó és kőműves mesterséget, 5 év, ha pedig csak kőműves akar lenni, úgy 3 év. Ha azonban 3 év után az ilyen kőműves kőfaragó is akar lenni, újból 3 évig kell ezen mesterséget tanulnia. A tanulási idő bevégeztével két évi vándorlás kötelező mindenkire, ellenkező esetben, vagy ha ezen idő alatt megházasodik, 10 magyar tallért fizet a céhládába. A vándorlási idő végén mint legény valamely önálló mesternél lép munkába, és ha maga is mester akar lenni, tartozik egy éven át ezen mesternél pallér minőségben dolgozni. Ezen úgynevezett pallérévet a szokásos napon, mindenkor három királyok ünnepén, egy évvel előbb köteles bejelenteni. A paliérév kitöltése után, ha önálló mester kíván lenni, a szokásos illetmények lefizetésén kívül bemutatja a céhnél a tanulólevelet, amelynek alapján remeklésre bocsátható. Ezen remeklés három szobából, pincéből és mellékhelyiségekből álló épület tervezése és költségvetésének összeállítása. Ha a remeklés sikerült és a céh azt elfogadja, tartozik az illető 1 magyar tallért a pénztárba fizetni és a remeklésnél jelen volt céhtagoknak uzsonnát adni, midőn pedig már mint mester, először jelenik meg a céh összejövetelén, az összes mestereket és legényeket tisztességesen megvendégelni. A munkaidőre nézve azt rendeli a céhlevél, hogy a mester és legényei nyáron reggel 5 órakor kezdjék meg a munkát és 7 órakor végezzék. Télen ellenben akkor álljanak munkába, midőn már világos van, és dolgozzanak addig, ameddig csak látnak. Tiltja a túlságos lassú vagy nagyon siető, felületes munkát, mert ez kárt okoz az építtetőnek, ezért a céhlevél az ilyen munkásokat a kár megtérítésére kötelezi. Rendet és tisztaságot kíván a műhelyekben, és meghagyja, hogy minden legénynek egyforma bére legyen, csakis a pallérok kapjanak többet. Tiltja a káromkodást, és azt szigorúan bünteti. Meghagyja, hogy a becstelenséget elkövető legények a céhből kizárandók és a felsőbb hatóságnak bejelen-