Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

XII. Az ázsiai magyar: Horvát István

XII. AZ ÁZSIAI MAGYAR: HORVÁT ISTVÁN Négy költőt láttunk azon a mesgyén, amely Székesfehérvár történetét a tizennyolcadik századból a tizenkilencedikbe átvezeti. A négy költő sorában hely illeti meg a történetbúvárt is, aki izzó fajszeretettől hevített, bár eltévelyedő munkásságával vívta ki magának az utolsó ázsiai magyar nevét. 1784. május 3-án Székesfehérvár egyik tisztes iparos családjában öröm volt: Horvát Jánosnak és Tompa Annának megszületett negyedik fia, István. Ebből a gyermekből nagy ember lett, akinek hatása és működése az irodalomtörténeté. Pályafutását, sokat és mindig a magyarságért dolgozó életét székesfehérvári toll írta meg, amely nemcsak fáklyafényt gyújtott az elmúlt élet előtt, de egyike a monografikus irodalom legszebb példáinak. Horvát István gimnáziumunkban végezte tanulmányait, mégpedig akkor, midőn a pálosok eltörlése után világiak és néhány expaulinus, közöttük Virág Benedek, tanítottak. Dr. Vass Bertalan könyvéből tudjuk, hogy irodalommal már diákkorában kezdett foglalkozni, és Ovidius fordításán kívül magyar történelmi tanulmányt is írt, amely kezdete volt későbbi nagyarányú munkásságának. Székesfehérvárról Pestre került a fiatal Horvát, aki bizony elég sok nélkülözés között végezte az egyetemet, és a szegény sorsú diákok szokása szerint tanítva tanult. Csak akkor alakultak kedvezőbbekké életének viszonyai, midőn az 1803. évben Ürményi József, váli nagybirtokos és országbíró szólította őt nevelőnek. A nagyúri kör más világot tárt a fogékony lelkületű ifjú elé, ezúttal a magyar irodalom minden jelesebb művelőjével összeköttetésbe hozta őt. Benső barátság fűződött közötte és Révai, Virág, Kazinczy, Szemere Pál, Vitkovics Mihály, úgyszintén az irodalom többi jelese között: részt vett minden irodalmi mozgalomban, ott harcolt a nyelvújítókkal, és lelkes híve volt a pesti triásznak, amely Kazinczy elveit hirdette. Közben a pesti egyetem elnöki jegyzője, az országbíró és az egyetemi tanács titkára lett Horvát, aki új állásában is a régi maradt, rajongás-