Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

XI. A 18. század költői Székesfehérvárott

S Ázsián keresztül - ily példát nem lelhetsz, így veszünk, így pusztul Hazánk és Nemzetünk, O! be igen méltán gyászruhát viselünk! Kreskay magyar kéziratos könyve egy másik tanulmánynak is szolgáltatott anyagot. Költői összeköttetésben állván a magyar irodalom jeleseivel, a Barátságos Mulatozásokba feljegyezte Ányos, Virág, Verseghy, Bessenyei, Bartsay, Révayhoz intézett leveleit, amely kor- és irodalomtörténeti szempontból nagyon is jellemzők. Ott találjuk a gyűjteményben Ányos, Bartsay és Verseghy négy idegen levelét, ott van azután Kreskayhoz intézve Ányostól hat, Bessenyeitől egy, Révaytól két, Verseghytől egy levél, melyeket ez a kézirat őrzött meg az elpusztulástól. A székesfehérvári születésű Kreskay, miként láttuk, messze elvetődött városunkból, de hátrahagyott levelei között mégis van néhány, amely .Székesfehérvár és a vármegye területéről kelt. 1789. július 20-án küldötte meg városunkból Scípió álma című, olaszból fordított színdarabját báró Orczy Lőrincnek. A levél prózával kezdődik, és a színdarab végén húszsoros vers van. Ugyancsak ebből az évből való a Magyar Múzeum Tagjaihoz városunkból Kassára intézett prózai levele, amelynek irodalomtörténeti fontosságot azon körülmény ad, hogy a klasszikus formák elhagyásával a magyar rímes költészetet ajánlja és sürgeti. Sok hazafias érzés szól ebből a levélből, amelynek egyik, saját korában sokatmondó része így hangzik: „Lehet, oh! biztat a reménység, lesz még oly idő, melyben nemesszívű hazánkfiai megemlékezvén eredendő vérünkről és érezvén ereiben annak késztető buzogását, szégyenleni fogják mai gyengeségünket." Székesfehérvár neve azonkívül Kreskay kéziratos könyveiben is fönnmaradt. A mi falaink között írta 1788-ban Magyar ódák avagy Énekek című könyvét, amelyben saját versein kívül korának ismertebb íróitól gyűjtött össze költeményeket. A kéziratban (amely szintén Hattyuffy Dezső tulajdona) Verseghy, Ányos, Virág és Amadé több verse található. Ugyancsak Székesfehérvárott kelt a másik kézirat, az Elegyes versek című gyűjtemény, melyet a Nemzeti Múzeumban őriznek. A vármegye területéről csupán egy episztolája maradt meg Kreskaynak. 1795-ben Rácalmásról küldötte meg néhány költeményét igen csinos ajánló versben Gvadánymak, akihez személyes ismeretség nem kötötte ugyan, de ennek dacára költői levelezésben állottak egymással.