Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
XI. A 18. század költői Székesfehérvárott
Nálla szállást vett király is, És vidámul nyughatott. Nem te, óh Lajos! Mohácson Elveszendő kárhozat! Tégedet bú s gond Budáról Érdre kísért, s vitt tovább! Az eddig elmondottak a nemzeti lélek tüzes ébresztőjének, a Századok koszorús írójának vonzódását mutatják Székesfehérvár városa és annak kiváló emberei iránt. De mert pap volt, aki hivatásának magasztosságával azt a lelki rokonságot is mindhalálig egyesíté, amelyet egyházmegyéjének papsága iránt érzett, lehet-e csodálni, hogy az egyházi irodalom terén kifejtett működésében is székesfehérvári vonatkozásokra találunk? Nagyon jellemző e tekintetben Vitkovics Mihály egyik levele, amelyben 1805. január 6-án a többi között ezt írja: „Virág Benedek, akinél majdnem mindennapos vagyok, igen ritkán lantolt, többnyire kötetlenben fordít. A múlt hónap végeztén végezte el Fleury apátnak hét elmélkedéseit és Székesfejér vármegye papságának ajánlotta, mert ő is abbul a csapatból való. Tavasszal közrebocsátja. Igen velős leckéket olvasandhatnak e könyvben a buzgók." Virág ezen fordítása tényleg megjelent nyomtatásban, és címe: Két elmélkedés Fleury Claudius apátúx egyházi históriájából. Buda 1806. Bevégeztem Virág Benedek székesfehérvári életére, költészetének székesfehérvári megnyilatkozásaira vonatkozó tanulmányomat, és áttérek a másik nagy szellemre, Virág kortársára, aki csak két évet töltött falaink között, lantját pedig hamar kettétörte a halál, ámbár sok dal fakadhatott volna még húrjairól. 2. ÁNYOS PÁL A költő, kiről szólok, 1756. december 8-án Esztergáron született, miként ő maga írja: „itt változott emberré a semmiség szomorú kebléből." A pálos rend tagjai közé lépvén, az önmagával meghasonlott és a lemondás tépelődő hangulatával meggyötört, borongó lelkű ifjú - költő és szerzetes a nagyelefánti zárdából került városunkba, az 1782. november 4-én kezdődő tanévre, és itt találta költőtársát, lelkének bizalmas emberét, Virág Benedeket.