Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

XI. A 18. század költői Székesfehérvárott

a rendezőbizottság elnöke, nagymisét mondott a Tabán azon templomá­ban, amelynek oltáránál Virág is oly sokszor mutatta be áldozatát, a mise végén pedig gyönyörű szavakban méltatta a jámbor szerzetes és nagy költő érdemeit, melyek a nemzeti lélek tüzes ébresztőjének nevét örök ragyogásúvá tették a magyar irodalomban. Az a város, amelynek nagynevű fiai oly sok vonzódással, oly sok szeretetettel árasztották el életében Virág Benedeket, őszinte érzéséért abban a megbecsülő ragaszkodásban talált viszonzásra, amellyel Virág ezeket a nagy embereket és általuk Székesfehérvár városát költeményei­ben megörökítette. Aranya és ezüstje nem volt; a külsőség hivalkodásai nem nyilatkoztak meg puritán jellemében, de önmagát, múzsájának gyö­nyörű verseit adta a baráti szeretet elismeréséül. Bizalmasához, Horvát Istvánhoz hat verset intézett, és szeretetének egész melegét öntötte abba az episztolába, amelyet 1816. augusztus 20­án írt a távollevőhöz. így szól a vers: Itt, hol koronás Hunyadiknak lakhelye fénylett, S a hol bal partján a Duna Pestnek örül, Itt a két város nekem akkor kellemes, akkor Víg, mikoron Téged látnak az én szemeim! Pista, siess haza! s kis szigetem pusztája feléled, S népessé lészen, - Pest s Buda vagy Te nekem! Virág Benedek 1799-ben költeményeinek kiadását „Reseta Jánosnak, wartenbergi gróf Waldstein fiak nevelőjének, egykori tanítványomnak" ajánlással bocsátotta közre, ugyancsak az ő nevét ékesíti a Phaedrusra emlékeztető 105 mese, amelynek bevezető soraiban így szól a költő: Neked, ki magadat nem kicsiny gond s terh alá Vetvén, hazádnak érdemes fiakat akarsz Nevelni, Neked a könyvet ajándékul adom, Reseta! Másik két kisebb versében, amelyet szintén őhozzá írt, egy helyütt így emlékezik meg a saját korában nagynevű, ma már alig ismert Reseta Já­nosról, annak irodalmi működéséről: Szép, s igen hasznos könyvet nyert a haza tőled, Ember, religio, nyelv nagy örömre fakad S mindhárman teneked háláló verset, imilyent

Next

/
Thumbnails
Contents