Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

X. A 18. századi épületek, templomok és a város művészeti emlékei

úrnak, az említett Balázs vejének jóságából és segítségével Zehenter Antalöntött Budán. Szent Sebestyénnek dicséretet zengek hangommal.) A három harang tehát a Gindl család nevével kapcsolódik, mert az egyiket Gindl Balázs, a másikat leánya, Erzsébet és a harmadikat veje, Hiemer Sebestyén adta a templomnak. A hadba vonult másik harangon ez volt a felírás: „Ex benevolo annu tu Spectabiii D. Stephani Hrabovszky sum positu Stephani honorem in hoc Carmelo, quoties pulsor, toties zelo." (Magyarul: Tekintetes Hrabovszky István úr jószándékú hozzájárulásával állíttattam ide. István tiszteletét ebben a karmelita templomban, valahányszor megkondítanak, ugyanannyiszor hirdetem.) Ez a Hrabovszky István Fejér vármegyei birtokos, egyúttal megyei főjegyző volt 1735-ben. 6. A CISZTERCITA RENDHÁZ STUKKÓI A tizennyolcadik század művészete, miként láttuk, a jezsuiták és Maulbertsch nevével kapcsolódik városunkhoz. A freskók, különösen a szeminárium világhírű falfestménye és a ciszterci templomban levő faragványok olyan művészetről beszélnek, amely megcsodált büszkesége lesz mindenkor Székesfehérvárnak. Maulbertsch világhírű ember volt, míg azokat az egyszerű jezsuitákat saját szorgalmuk tette a művészetben járatosakká. És ha egyéb nem maradt volna reánk a jezsuitáktól, csak a faragás, akkor is meg kellene őriznünk emléküket. A ciszterci rendház néhány szobájának, ebédlőjének és lépcsőházának falát gyönyörű stukkó díszíti, amely csak pár év előtt vetette le a százhúsz esztendős vakolat elfödő köntösét, habár nyomai meglátszottak, sőt három szobában már régebbi idő óta napfényre kerültek. A stukkó vagy műmárvány, finom gipsz- és mészporból készül. A vízzel a porrá gyúrt péphez egyúttal olyan színű festéket is kevernek, mint aminő árnyalást akarnak a kész stukkón alkalmazni. Ezt a pépet azután megfelelő gondossággal azon vonalakra teszi, melyek a kiképzendő díszítések és arabeszkek rajzának felelnek meg a vakolaton. Csakhamar szívós lesz a pép, és ujjakkal, pálcikával, idomító késekkel a kívánt minta kiképezhető, utoljára pedig olyan keménnyé alakul, hogy a végső simításokat, a díszítésnek teljes árnyalását már csakis vésővel, vagy erre a célra készített gyalukkal lehet eszközölni. A stukkómunka