Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

X. A 18. századi épületek, templomok és a város művészeti emlékei

Az ebédlőben is találunk falfestményt, bár ez a sötét alaptónus mellett kevésbé érvényesül. A kánaáni mennyegzőt ábrázolja a freskó, amely körül, úgy az egész ebédlő falán is bőven találunk lineáris és virágos stukkódíszítést. Van azonkívül hat egykorú vászonfestmény, melyekről a karmeliták szentjei, Illés, Elizeus, Andreas Corsini, Petrus Thomas, a rendszabályok megteremtője, Albertus és Angelus tekintenek reánk. Az ebédlőnek historikus értéke az a kronosztikon, amely három aranycsillag kisugárzó ragyogásában ezt mondja: „Sub his Carmeli gloria splendet" (Ezek alatt tündöklik Carmel dicsősége). A kronosztikon és egyúttal az építés évének száma: 1758. Világhírű nevezetesség az oratóriumban az a Maulbertsch kép, amely a keresztfán függő Üdvözítőt ábrázolja. Ez a freskó a haldokló ember realizmusát az istenség idealizmusával övezi. Az anatómia tökéletes, a haldokló arc fájdalomról és megdicsőülésről beszél, az egésznek összhatása pedig áhítatot gerjeszt. Az ereklyék közül Szent József palástjának darabkáját említem, amelynek hitelességét az 1776. március 3-án Laudini Miklós Mária, flórenci püspök által kiadott oklevél igazolja. A templomnak 1916 előtt is a régi canonica visitatio szerint négy harangja volt, amelyek közül kettő maradt meg. Az elsőn ez a felírás olvasható: „Divo Blasio hoc in loco dedicata pendeo, populum ad sacra voco et hac late gaudeo. Liberalíbus expensis Perillustris Domini Blasii Gindl fusa, atque Ecclesiae huic gratis oblata. Michael Anton Zehenterin Ofen Anno 1745 gegossen." (Szent Balázsnak ajánlva függök e helyen, a népet istentiszteletre hívom, és ennek igen örvendek. Nemes Gindl Balázs úr bőkezű költségén készültem, és ajándékul adattam ennek a templomnak. Zehenter Mihály Antal öntött Budán 1745-ben.) A második harang felírása így szól: „Ex voto et pia voluntate Dominae Elisabethae Himer istius praefati Blasii filiae fudit. Elisabetha mihi nomen, cunctis piis omen. Michael Anton Zehenter in Ofen Anno 1746 gössen." (Himer Erzsébet asszonynak, az említett Balázs leányának fogadalma és kegyes szándéka öntetett. Nevem Erzsébet és minden jámbornak erőssége vagyok. Zehenter Mihály Antal'öntött Budán 1746-ban.) Az elvitt harangok felírása a következő volt. Az egyiken: „Ex favore et auxilio perillustris D. Sebastian! Hiemer, praefati Blasii generi. Es goss mich Antoni Zehenter in Ofen. Sancto Martyri Sebastiano sono meo laudes cano." (Nemes Hiemer Sebestyén