Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

I. Küzdelem Székesfehérvár város régi jogaiért 1688-1703

ják minden törvénykezés nélkül birtokát, felhívja egyúttal a kamara figyelmét, hogy az ilyen eljárástól tartózkodjék, mert a származható zavargások a vármegye és a város lakóinak bűnül föl nem róhatók." A neoaquistica commissio túlkapásai ellen egyébiránt nemcsak gróf Esterházy Ferenc főispán tiltakozott, hanem maga a vármegye, és evvel együtt a város is több felirattal fordult a királyhoz. Ezen feliratokban királyi védelmet kért, miként mondja, hogy „a sok árva özvegy és más, minden segélytől megfosztott egyének siralmas könnyeivel ne legyenek telve a házak, ők maguk pedig a jogos védelem érdekéből erőszakhoz ne nyúljanak."

3 De a Kollonics-féle elv mit sem adott a főispán, a város és a vármegye föliratára. A neoaquistica commissio tovább dolgozott, sőt, a határidőt mindig jobban meghosszabbították. 1696. augusztus 30-án jelent meg erre vonatkozólag a rendelet, amelyet a rendelkezésemre álló történelmi munkák alapján fordítottam magyarra. A rendelet így szól: „Nem kétkedünk - friss emlékezetben van hűségteknél, hogy már azelőtt ismételve szétküldött nyílt levelek által Magyarországunk hú karainak és rendéinek kihirdettettük, hogy aki valamely tulajdoni, haszonvételi vagy zálogjogot, vagy egyéb követelési címet igényel bármely birtok, uradalom, vagy jövedelemhez azon országrészben, melyet Isten segedelmével s győzelmes fegyvereinkkel visszaszereztünk, azt e célra kirendelt es. kir. bizottmányunk előtt, hat hónapi záros határidő alatt hiteles oklevelekkel írásilag igazolja, s ha ügye úgy hozná magával, a további tárgyalásra megidéztetését várja be. Mely kirendelt bizottmányról hüségteket legutóbb a folyó 1696. évi július 6-án kelt nyílt levelünkben értesítettük, s e kegyelmes hirdetményünk folytán némely hű országlakosok azon bizottmány előtt okleveleiket be is mutatták; minthogy azonban még igen sokan az újszerzeményi javakhoz igényt tartók közül, okleveleiket elő nem mutatták, a kitűzött záros határidő pedig rég elmúlt, és annálfogva azokén kívül, kik birtokjogukat bizonyították, immáron többé senkinek ügye figyelembe sem vétethetnék, következőleg azon újszerzemény javak elidegenítése foganatba is vétethetnék, - mindazáltal némely híveinknek alázatos esedezésére ezeket is meghallgattatni rendeltük, utasítván említett bizottmányunkat, hogy az ilyetén újszerzeményi jószágokra nézve, melyek Győr, Komárom és Veszprém megyékben léteznek, folyó évi november 22-től, ugyanazon hónap végéig Pest-Pilis-Solt, Tolna és Baranya megyékben levők irányában pedig jövő 1697. évi január 7-én, s e hónap hétfő, kedd, csütörtök és péntek napján a tárgyalást újra kezdje és folytassa, többi megyékre nézve a határidő kitű-