Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

IX. Társadalmi és közéleti jelenségek Székesfehérvárott a 18. század második felében

mándy Miklós írt, és amelyből a székesfehérvári statútumok hasonlatossága miatt a következőket közlöm. Zemplén vármegyében a dohányzás elleni első tilalom 1676. február 22-én, Gálszécsen tartott partikuláris megyei gyűlésen hozatott, s megszegőinek büntetése jog- és jószágvesztés volt. E tilalom gyengének bizonyult, mert a dohányzás egyre jobban terjedt, s ezért 1757-ben mindazokat, akik nyilvános helyeken, csűrök, istállók, széna- és szalmakazlak közelében, szalmával födött házak mellett dohányoztak, tizenkét botütésre ítéltek. Székesfehérvár 1752. január 21-én a pipázási engedélyt formális adózáshoz kötötte, úgy látszik, így akart a nagyon elterjedt dohányzásnak gátat vetni. A jegyzőkönyvben ugyanis ezt olvassuk: „Determináltatott: Hogy az Pipás Lakosok és Szolgák conscribáltassanak és 25 Dénárt ez uton fejenkint tűzessenek; ha pedig az Szolgák nem fizethetnének, az Gazdák tűzessenek azok helett, kiknek conscriptiójára Klocz József eskütt Cancellista egy Fertál Mesterrel és két Purgerrel deputáltatott, a melly Conscriptió az jövő vasárnap kezdetit veszi." A tilalom, mellyel ez a rendelet a pipázást általában sújtotta, később enyhült, és csak az aratás meg a cséplés idejében adott ki a tanács erre vonatkozó utasításokat. 1769. augusztus 4-én például ezt találjuk a jegyzőkönyvben: „Mivel közhírül referáltatnék az, hogy az idevaló Gazdák, Lakosok, Kocsisok, Béres Szolgák, Mester Legények és más effélék nem tekintvén az Pipázás végett minden Esztendőben ujjétani szokott Parancsolatokat, Uczákon, Udvarokon, Istálókban és szűrös kerteken minden félelem nélkül pipázni szoktak, mivel peniglen az ületen Képetlen Cselekedet által az egész Városnak romlása és Pusztulása történhetnék, ahoz képest az illetén Történhető Kár el Távoztatására nézve újra Determináltatott, hogy senki Szobán, Konyhán kívül dohányozni ne merészeljen, különben ha Purger Ember ezen üdvösséges Magistratuális ordinatió ellen cselekedni tapasztaltatik, legelsőben Arestommal, ha peniglen Lakos, Béres, Szolga, Kocsis, Mester Legény vagy efféle, minden irgalom nélkül 12 Pálcza Ütésekkel büntetődni fogh."

15 Ez a két rendelet nagyjában véve megegyezik Zemplén vármegyének föntebb közölt intézkedésével. A jog- és jószágvesztés helyébe már az adózás lépett ugyan, de a második rendelet majdnem teljesen egyforma felfogást mutat. Székesfehérvár a pipázási tilalmat egyébiránt a tüzveszedelem miatt hozta be, és erre vonatkozólag 1762. február 26-án azt találjuk a jegyzőkönyvben, hogy a város két helyén fecskendők, lajtok, csáklyák állanak, és aki a tüzesetek alkalmával vizes lajttal elsőnek érkezik, egy darab