Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

VII. A kalapos király. Székesfehérvár II. József uralkodása idején 1780-1790

Mária kongregációban találja az alázatosság, az istenfélelem és a jó erkölcsök forrását, és ha ez megszűnik, akkor a tanulót nem lelkesíti becsvágy a tanulásban, nem hevül a tudományért, a lelki tisztaságért és a jó hírnévért, s nem is gondol azokra, hanem gonosz lelkű emberekkel társalog, akik romlásba viszik őt." József császár hajthatatlan maradt, a kongregációkat feloszlatta. A vonatkozó rendeletnek

10 a vallási életet érintő pontjai a következők: „a vasárnap tartandó német prédikáción kívül minden egyéb ájtatosság megszűnik, nevezetesen a lelkigyakorlatok, a havi gyónás és áldozás elmaradnak. Ez azonban nem zárja ki, hogy a hitoktató alkalomadtán, de mérsékelten, a félév elején ne figyelmeztesse hallgatóit, hogy gyakoribb gyónás és a szentségek méltó felvétele által az elkövetett bűnökért vezekeljenek. Ebből következik, hogy Magyarországon minden Mária kongregáció beszüntetendő, a magasabb osztályokban nincs szükség hitoktatóra, mert ezen osztályok tanulói vallási dolgokban saját lekiismeretükre bízandók. Az iskolák védőszentjeinek ünnepei jövőben elmaradnak, és csakis azon ünnepeket szabad megülni, amelyek az egész országot illetik. A tanulókat a nyilvános mulatságoktól és látványosságtól tilos bármiféle iskolai fenyegetéssel visszatartani." A kongregáció egyházi fölszerelését eladatta a császári parancs, mely még az oltárra is lesújtott, ámbár Benyák igazgató többször kérte, hogy az ifjúság részére továbbra is használható legyen. Benyák csakis a kongregáció diplomáját tudta megmenteni, amelyre - magyar fordításban - ezt írta: „1780. március 5-én és 6-ik napján eltörölt Mária kongregáció tárgyai a városház épületében elárvereztetvén, ezt az oklevelet Parragi kiküldött tanácsos és Tejfalussy írnok urak beleegyezésével a helyi igazgató megtartotta. Legyen emlékezetül." 1788-ból ismerjük Székesfehérvárnak legelső egészségügyi jelentését. A nyolcoldalas hivatalos irat az időjárásra és a betegségekre vonatkozó tapasztalás, amelyet Khor Ferenc, városi főorvos 1788. december 1jétől 1789. december végéig gyűjtött és írásba foglalt.

11 Hónapok szerint közli az időjárás adatait és az egész évi állapotot, végül pedig egy elmúlt járványról emlékezik meg. Az időjárásra vonatkozólag 1788. decemberről megjegyzi, hogy annak második felében igen nagy és tartós volt a hideg, úgyannyira, hogy 19-én a hőmérő 10 fokra szállott alá. 1789. január havában a legnagyobb hideg 2-án volt (-15 fok), állandó és bő havazással. A hónap közepe felé enyhült az időjárás, és a második felében csupán kétszer volt fagy. Február és március állandóan hideg, később is esős időjárást mutat, sőt még április első három napján is zérus alatt állott a hőmérő. Április 14-én