Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története I. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1998)

13. Hollós Máyás 1458-1490

Eddig szól a követi jelentésnek Székesfehérvárt illető vonatkozása. Bőbeszédű részletességgel, helyenkint botlásokkal írja le a fényes ünnepséget, de nagyon érdekes reánk, mert egyik ragyogó emlékünket örökíti meg. És ez az emlék büszkeséggel töltheti el Székesfehérvárt, hiszen ma már csak a múltak ködén világít át a mi elmúlt dicsőségünk. Lezajlott a fényes ünnepség, abból semmi sem maradt meg városunkban, miként elmúlt minden egyéb, ami Mátyás királyhoz fűzte Székesfehérvárt. De ha semmi sincs, ami Mátyást, a királyt juttatná emlékünkbe, van mégis, ami közvetve bár, de az ő korszakából kerülte ki a későbbi idők minden elsöprő veszedelmét. Az egyik, a Selyem utca, a másik az Anna kápolna. Nézzük Mátyás király idejében ezt a két hagyományt. A Selyem utca nevét 1484-ből őrizte meg egy oklevél. A keresztes vitézek által kiállított okirat említi Semlyesythewlcza (Zsemlyesütőutca) lakóját, Király Benedek városi polgárt, aki csopaki szőlőjét a keresztesek konventja, mint hiteles hely előtt 125 arany forinton Péter, nándorfehérvári püspöknek adta el. A Szent Anna kápolnát minden székesfehérvári ember kegyelete övezheti, mert ez az egy épület őrizte meg emlékét annak a múltnak, amelynek minden nagysága porrá vált. Sokáig nem ismerte a történelem ennek a kápolnának alapítóját, még az esztendőt sem tudtuk, csakis a gót stilban tartott építés tette valószínűvé, hogy Hollós Mátyás idejéből való. A véletlen azután segítségére volt egy magyar piaristának és kezébe juttatta azt az oklvevelet, mely a homályra világosságot árasztott. A múlt század ötvenes éveiben Kopcsányi Jakab öreg piarista a Városi Levéltárban egy oklevelet talált, amelyből Pauer Jánossal, a későbbi püspökkel együtt az Anna kápolna hiteles eredetét kibetűzte. Az oklevél a székesfehérvári keresztes vitézek konventje előtt, 1530-ban kelt, és szóról szóra átírja Mátyás királynak 1486-ban kiadott levelét, amelyben utasításokat ad, hogy Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári prépostot, illetőleg az általa alapított Anna kápolnát, a Keresztúri és Fajszy családoktól megvett és a Sárvíznél fekvő Keresztúri birtokba, a kiküldött királyi emberek jelenlétében a már előzőleg megkötött adásvevési szerződés alapján beiktassa. Domokos úrnak, a székesfehérvári egyház prépostjának és ez úton Székesfehérvár városunkban levő, Szűz Mária egyház északi oldalán az említett Domokos prépost úr által alapított Szent Anna (Szűz Mária édesanyja) kápolnát 300 aranyért eladták. A kápolnát az építés idejében, úgyszintén a későbbi századokban is, minden oldalról szabad térség vette körül, de 1731-ben az ellenkező oldalra a városházát építették, amelynek fala most már a kápolnában folytatódik. A csúcsíves építés igen szép alkotása karcsún emelkedik és a székesegyház felől három gót ablakon át kapja a világosságot, tetején pedig későbbi korú vastornyocska van. A kisebb méretű kápolnába előcsarnok vezet, amely későbbi kornak ügyetlen toldaléka, míg a tulajdonképpeni kápolna nemes egyszerűség-