Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története I. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1998)
20. Székesfehérvár bevétele és bukása 1601-1602
bécsi hadi levéltár adatai alapján írta meg. Istvánffynál is olvashatjuk, hogy Brindisi Lőrinc „Kereszttel kezében, emelkedett hangú szavakkal lelkesíté a csapatokat a harcra, mit sem törődve a körülötte repülő golyókkal." Brindisi Lőrinc a kapucinus rend tagja volt, a tizenhatodik század végén került katonai gyóntatóként a bécsi udvarhoz. Vallásosságának lelkes és lelkesíteni tudó erejével csakhamar az intéző körök szeretetébe jutott. Mindenkor azt hangoztatta, hogy a török uralom ellen az egész kereszténységet magába ölelő keresztes hadjáratot kell indítani. Az udvar elküldötte őt a német fejedelemségekhez és Brindisi Lőrinc a vallásos érzés meggyőző hatalmával csakhamar sereget toborzott a török ellen, és Mercoeur és Ruszworm seregével jött Székesfehérvár falai alá. Az a lelkesedés, amely szavaiból szólt, a látnoki szellem, mely erejét a legnagyobb fokra emelte. A vár bevételekor lóra segítették Brindisi Lőrincet, mert köszvényes bántalmai miatt maga erejétől nem tudott lóra ülni, és halálmegvetéssel indult rohamra a csapatok élén. Kezében magasra tartá a keresztet, folyton lelkesíté a katonákat: „Előre, a kereszt meghozza nekünk a diadalt!" A legnagyobb golyózáporban is sértetlen maradt a hős kapucinus. Hiába akarta eltávolítani, más helyre tenni Ruszworm és Mercoeur, Brindisi Lőrinc mindenkor ezt felelte: „Itt az én helyem! Előre keresztények!" Hasonló hősiességet tanúsított a csókakői ütközetben is, amelyről forrásaim szerint azt mondotta Mercoeur: „A diadal kivívására Páter Lőrinc egymaga többet tett, mint az egész katonaság." Brindisi Lőrincet tudvalevőleg szentjei sorába iktatta az egyház, s a székesfehérvári és csókakői diadal, melynek sikeréhez a kereszt lelkesítő erejével járult, alkotják szentté avatásának legfőbb jelenségét. A római Szent Péter templom kapuja fölött festmény is hirdette szentté avatásakor, Brindisi Lőrinc székesfehérvári és csókakői dicsőségét. A kép a lelkes kapucinust ábrázolta, kezében a kereszttel. A kép körirata magyarul ez volt: Brindisi Szent Lőrinc az osztrák nemzet válságos napjaiban a kereszténység ellenségeit magasra emelt kereszttel töri meg. A kereszt, mellyel Brindisi Lőrinc oly hatékonyan közrejátszott Székesfehérvár fölszabadulásához, és a barát ruha, amelyben a katonákat lelkesíté, mai napig megmaradt. Az elsőt az innsbrucki, a másodikat a bécsi kapucinus kolostor őrzi ereklyéi között. Székesfehérvár fölszabadulásán nagy örömöt érzett a magyarság és az egész kereszténység. Nemcsak hálaadó istentisztelettel hódoltak a gondviselésnek, hanem számos érem is került ki a pénzverőből, hogy a diadal emlékét hirdesse. A numizmatikai munkák 7 emlékéremről szólanak, melyek közül ötöt a bevétel évében, kettőt pedig 1602-ben verettek. Székesfehérvár bevételéről szóló egykorú históriás énekét is közre adom. A vers Wathay Ferenc Énekeskönyvéből való, amely a teljes szöveget adja. A szöveg Nagy Lajos-Belia György átírásában (Wathay Ferenc Énekeskönyve Budapest év nélkül) található a következőkben:
