Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története I. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1998)

3. A függetlenség küzdelmeinek kora 1038-1077

5. Ha valaki az Istent, az ő szentjeit és papjait rágalmazva, vagy gonoszságot követ el ellenük, tudja meg, hogy először az Isten, azután pedig saját büntetése fogja érni őt. 6. Ha valaki a papi rendhez tartozó vagy világi embert megöl, bűnéért a régi szokás szerint lakoljon: a gyilkosságtól, rablástól és egyéb jogtalanságtól, erőszaktól mindenki tartózkodjék. 7. Aki ezen rendelkezést megveti és ellenkezik vele, fej- és jószágvesztést szenved. Ismeretes a történelemből, hogy Endre kibékült Bélával, akinek az ország 45 vármegyéjéből 15-öt engedett át. Ennek a Bélának legkiválóbb haditette, a németek fölött aratott győzelem városunk szomszédságához, a Vértes hegységhez fűződik, amely a krónikások szerint a futás közben eldobott sok vérttől kapta az elnevezést. Endrének hatéves fiát Székesfehérvárott királlyá koronázzák. Ez a gyermekkoronázás tényleg megtörtént a bazilikában, a krónikások azonban érdemes dolgot említenek az ünnepélyről. Midőn ugyanis a szertartás alatt a koronázó püspök szokás szerint ezt énekelte: „Légy ura a te véreidnek, az anyád gyermekei hajtsanak előtted térdet," Béla nagyon felindult és haraggal szívében távozott, hogy azután a királlyal háborúba keveredjék. Endre idejéből fontos még azt is felemlíteni, hogy ekkor keltezték az első, mai napig fönnmaradt oklevelet városunkban. Katona teljes szöveggel közli ezt az okiratot, amelyben Radó nádor az egyház javára tesz alapítványt, és ehhez a király is hozzájárult. Mint az első oklevél, - amelyen Székesfehérvár neve olvasható - megérdemli, hogy magyarra fordítsuk. így szól a szöveg: „A szent háromság és osztatlan egység nevében! Tudtul adom minden mostani és jövendő kereszténynek, hogy én, Radó nádor, a kegyes András királynak, és öccsének, Bélának, a győzhetetlen hadvezérnek engedelméből, birtokom egy részét, a pécsi Szent Péter Egyháznak rendeltem, és Móricot ezen hely püspökét, lelkiatyámmá választottam, úgy gondolván, hogy ezen mulandó és földi javak helyett a jövőben százszorosan fogok kárpótlást találni és elnyerem az örök életet. És ezt adtam Szent Benedeknek, azt az egyházat pedig, melyet a Dráva folyó fölött Szent Mihály arkangyal tiszteletére emeltem, azt is a Szent Péter egyháznak és az említett Móric püspöknek ajánlottam, hogy itt mindig a papok közelében legyen, aki éjjel és nappal Istenhez imádkozzék. Kikértem egyúttal uraimnak, dicsőséges Endre királynak és a legjobb hercegnek, Bélának kegyelmét én, Radó nádor, hogy a Száva fölött levő Szent Demeterről címzett kolostornak, amelyet sok háborús veszedelem között az egész tartománnyal együtt a szent koronának visszaszereztem és ismét megnyertem, mivel az a kolostor a pécsi Szent Péter egyház területén van, mind lelki, mind pedig földi birtok gyanánt, amely engem illet, és amelyet kegyuraságnak neveznek, szintén a pécsi Szent Péter egyháznak és atyáinak Móric püspöknek adhassam, ahol temetkezni is akarok, és reá bíztam, lelkiismeretére, hogy halálom után ve-