Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története I. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1998)

21. Újra törökvilág 1602-1688

Ennek a három kútnak ma is isszuk a vizét. Az egyik: a Jancsárkút, amely neve szerint is török eredésre vall, a másik: a Királykút, a harmadik: a Megyeháztéren áll, most már modern alakban, mert a régi idők érdekes fedő házikóját szétszedték. A vár török házaiból egy sem maradt, legföllebb gyaníthatjuk a helyet, ahol leginkább állhattak: a Kossuth utca egyik házában. Ma, Simon asztalosé, és igen érdekes török vonatkozás konstatálható az udvaron levő emeletes ház beosztásában, mert kertje a török világból ismeretes függő kerthez hasonlóan, az emeleten van. Az épület különben későbbi korból való, a kert fái is újabb ültetésűek, de a függőkert amellett szól, hogy szépséges háremhölgyeknek adott valamikor rózsaillattal telített, bülbül szótól hangos üde levegőt. A fürdő némi nyomát a Jókai utca, Aujedsky házának udvarán falomladék alakjában találtam meg. A boltív erős kövei még mindig jól tartanak, a mai épület egyik oldalfalát alkotják. Székesfehérvárt, mint kiváló erősséget, a török uralom nagyon is megbecsülte és az állami igazgatás sokféle hivatalnokával, különböző katonai tisztekkel ruházta föl. Igen érdekes ebből a szempontból, Evlia Cselebi leírása, amely egyúttal a hatalmon levők meggazdagodási vágyára is vet világot. Azt írja a török utazó, hogy Székesfehérvár kormányzójának a jövedelme 600 ezer akcse, aki 2 ezer lovas katonával őrzi a várat; van 12 ziámet (nagyobb hűbér) birtokosa, 255 tímár (kisebb hűbér) birtokosa. Van albégje (zászlóaljparancsnok), cseri basija (alantas tiszt). Törvény szerint a lovasokkal 3 ezer katonája van, akik a vár védelmére vannak rendelve és sehova sem mennek. Van főpapja, papja, ügyvivő hivatalnoka, janicsár agája, három század zsoldos katonája, tüzérségi parancsnoka, a fegyverkészítőknek főnöke, várparancsnoka, 2800 várszolgája, 24 zászlós agája, törvényszéke, mértékfelügyelő agája, vámfelügyelője, építészeti agája és 2 ezer szabadalmazott hitetlene. A török, ahol megtelepedett, nemcsak az állami igazgatásról és a bőséges adók beszedéséről gondoskodott, hanem a mohamedán vallásnak is fenntartója volt. A vallásosság a török nép tulajdonsága, nem csodálkozhatunk azon, hogy a hódító hatalom a vallás előmozdítása céljából templomot és minaretet épített. Könnyű volt helyzete, mert a kereszténység templomát mindenütt készen találta, abból lehetett dzsámit kialakítani. így járt el Székesfehérvárott is, mely a keresztény világban sok templommal ékeskedett, és amely a félholdnak bőségesen szolgáltatta a mohamedán vallás céljaira a templomot. Sőt nagyobb számban is talált nálunk, mint amennyi szükséges lett volna. Fegyverraktárnak is bőséggel jutott a templomokból, de a szebb épület a vallás céljait szolgálta. Evlia Cselebi e török templomokról így írt: „Székesfehérvárnak összesen négy dzsámija (nagytemploma) van. Szulejmán khán dzsámija a régi időben magas boltozatú, híres templom volt. Széltében, hosszában különféle vésett művekből, csillogó drágakövekből összeállított dzsámi ez, melynek azonban kupolája nincs. Nagy, magas, téglaépítkezésű négyszö-