A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

Ez pedig azt is jelenti, hogy István a Keántól elhódított területeket meg is tartotta, sőt annak élére egyik rokonát helyezte. Azaz Keán nem lehetett azonos Sámuel cárral. Vö.: a fenti 95. jegyzettel. Arról pedig a krónikákban sehol szó nem esik, hogy a székesfehérvári bazilikát István Gyula kincseiből szerelte volna fel. Sebestyén József által emiatt tett kifogás így elesik. Budai Krónika 1473. Hasonmás kiadás és fordítás. Ford. Horváth János. Bp. 1973.34. old. + a latin szöveg a hasonmás lapszám nélküli oldalán. Tarih-i Üngürüsz. Ford. Blaskovics József. 183-184. A Tarih-i Üngürüsz idézett szövegrészében kis betűkkel jelzett török történetírói elbeszélő stílus elemei oly markánsak, hogy ezek utólagos betoldását indokolni sem kell. Meg kell azonban indokolnunk, miért nem tekintjük eredetinek az idézet 3. és a 4. bekezdése végén szereplő, a királyi temetkezőhelyre utaló szövegrészeket. A 4. bekezdés végén álló szöveg »Ez lett ...a temetkezőhelye mindazoknak a királyoknak, akik attól az időtől fogva a mai napig [itt] uralkodtak« bizonyíthatóan nem eredeti. Ennek az állításnak a történeti valótlanságáról fentebb az I-b szakaszban idézett krónikás helyek kapcsán már meggyőződhettünk. Hiszen tudjuk, hogy Péter királytól Szent Lászlóig bezárólag a Vászoly sarjadékokból lett királyaink nem István mellé temetkeztek. Ezt pedig a XI. század végén, amikor a latin krónikát szerkesztették, jól tudták. Ezzel szemben az idézet 3. bekezdésének vége eredeti is lehet, különösen ha István ebbeli szándékát jelezné. Ennek a lehetőségnek viszont ellene mondanak István legendái, amelyek nem tudnak a király ebbeli szándékáról, sőt a krónikák sem emlékeznek meg erről. Ne feledjük, hogy István ősei a Szent Péter és Pál keresztelőegyházban nyugodtak, s bár fiát, Imre herceget az új bazilikában temette el, nem bizonyítható, hogy az építés idején már volt ilyen szándéka. Ezért az általunk értelemszerűen < > zárójelbe tett kiegészítést és az azt követő krónikás mondatrészt, amelyet [ ] zárójelbe helyeztünk, nem tekinthetjük biztosan a XI. századi Gesta részének. Az utóbbi megállapítás könnyen a nagyszerű bazilika monumentális hatásának reminiszcenciája is lehetett Mahmud Terdzsümánnál, vagy egy Kézaiéhoz hasonló szöveg hatása. Ugyanis az építés kezdete kapcsán feltűnő benne az információ bizonyosságának hiánya, ami viszont a várépítés kezdetére nézve megvan nála.