A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

Ugyancsak indokolnunk kell, miért nem tekintjük eredetinek az »feztolni Belegrad« elnevezést. Mahmud Terdzsümán ugyanis éppen az ország, a hely- és a méltóságnevek tekintetében aktualizálta erősen a XI. századi részeket is tartalmazó latin krónika török fordítását. Azoknak a névformáknak adott helyet, amelyeket kortársai ismertek Isztambulban. Ezért nevezi Kazáriát a tatár kán országának, a római birodalom rajnavidéki provinciáit Nimcse tartománynak, Árpádot szerdáinak, a hét vezért kapudánnak, István országnagyjait bégeknek, Róma városát Kizil Elmának, Budát Budinnak, a krónikák Quinque Ecclesiaeját (Pécset) Pecsova ~ Pidzsnek stb. Történetírásunk az első magyar szentek oltárra emelését, azaz szentté avatását 1083-ra helyezi. Teszi ezt főképpen a Hartvik-féle legenda ama állítása alapján, hogy erre 45 évvel István halála után került sor. Hartvik viszont azt állítja, hogy István 1033-ban halt meg. Következésképpen a mondott 45 évet 1078-ból vonta ki. István halálának évében nem kételkedhetünk, de a Hartvik által megjelölt 45 esztendős várakozási időben sem, amely esetleg a szentté avatási bullából származhat. Ezt a bullát Hartvik ugyanis ismerte. Mi történhetett hát 1078-ban és 1080-ban? A válasz részben Hartvik legendájában található meg. Szerinte az oltárra emelést elrendelő pápai bulla a Szent király halálát követő 45. évben érkezett meg. Erre valóban 1083-ban kerülhetett sor. A kánoni jog ez idő tájt azonban már megkövetelte a vizsgálat lefolytatását és annak pápai elrendelését. Ezt pedig indítványozni kellett. Ezek ismeretében 1078-ra (1078-45 = 1033) tehetjük a szentté avatási indítvány elküldését Rómába. 1080-ra a vizsgálatok megindulását és a sír felnyitását. (Ezt téveszthette össze a Tarih-i Üngürüsz mohamedán fordítószerkesztője István temetésével.) Majd 1083-ban ( 1038 + 45 ) jelent meg a szentté avatást elrendelő pápai bullák sora. Ha ezek a feltevéseink helytállóak, akkor: - 1) Hartvik az általa is biztosnak tekintett 45 évet tévedésből nem a szentté avatás, hanem a kezdeményezés időpontjából vonta le. - 2) A Tarih-i Üngürüsz idézett részletét 1080 után, de 1083 előtt szerkesztették. Ha a felajánlás az esztergomi érseki bazilika alapításakor történt volna, a székesegyház kizárólag az ő titulusát viselné. Ennek a kettős titulusú bazilikának a fő védőszentje azonban Szent Adalbert. (Vö. a 10. jegyzetünkkel.)