A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

KRALOVÁNSZKY A.: Székesfehérvár kialakulása... Székesfehérv. Évszázadai II. (1972) 11. Lásd még: ua. AÉ. 93 (1966), 306. és Előzetes jelentés ... Alba Regia 89(1967-1968) GYÖRFFY GYÖRGY: István király és műve. 351. A bazilika építésének kezdete a szakirodalomban vitatott. Krónikáink Kézai, Kálti Márk, Tarih-i Üngürüsz, stb. a Keán elleni hadjárathoz kapcsolják. A Tarih-i Üngürüsz szerint ez a hadjárat 1003-ban volt. Bővebben a Ill-a szakaszban. A temetőrész betakarására a XIII. század elején is sor kerülhetett. Lásd az alábbi 53. jegyzetünket! Kiközösítettek és pogányok sírjai fölé keresztény templomot nem lehetett építeni. Vö.: III. Ince pápa 1192-i intézkedésének kezdetét: »Sacris est canonibus institutum, et utensium consuetudine approbatum, ut quibus non communicavimus vivis, non communicemus defunctis, et ut careant ecclesiastica sepultura ...« azaz: »A szent kánonok úgy intézkednek, és az alkalmazók szokása révén szentesítést nyert, hogy azokkal, akikkel életükben nem tartottunk közösséget, ne közösködjünk a halálukban sem, és ne részesüljenek egyházi temetésben ...« Különösen fontos III. Incének a korábbi kánonokra való hivatkozása, illetve a rendelkezés folytatásában az az intézkedése, hogy ha ilyen személyt az egyházi temetőben netán mégis eltemettek volna, annak tetemét, ha felismerhető, ki kell ásni és el kell távolítani onnan. (X. III. T. XXVIII. c. XII.), illetve Nagy Szent Gergely pápa (590-604) és az I. mainzi zsinat (847) vonatkozó intézkedései: c. 17 és 18. C.XIII. q. 2. Ennek ismeretében Kralovánszky fentebb idézett megállapítását, miszerint Fejérvárott vegyes, pogány-keresztény temetők is vannak, felül kell vizsgálni. Vagy eltérő, nem egykorú temetkezési rétegekről van szó, vagy a pogánynak vélt sírok nem pogányok. Feltehető például a magyar és nem magyar keresztények különbsége is, amit Kralovánszky az előbbi módon értelmezett. A bazilika helye egy esetben volt megkötve: ha István a fejedelmi udvarház magánkápolnáját építette át, illetve bővítette bazilikává. Ennek a lehetőségnek vannak régészeti támpontjai is. Lásd tanulmányunk alábbi, I-c. szakasza végén mondottakat is!