A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

Kralovánszky datálásában a temető keletkezésének alsó határa mögött (X. század közepe) az az általános meggyőződés húzódhatott meg, hogy a kereszténység a honfoglalás évszázadában korábbra nem tehető. A Conversio tanúsága szerint 870 táján működő 26, illetve az egykorú oklevelekben említettekkel összesen 56 pannóniai egyház azonban ezt a felfogást megingatja, és lényegesen korábbi datálásokat is megenged. Piligrim passaui püspök ebből az időből származó hamisítványában, melyben a pápa nevében magának biztosítja a Géza kori Magyarország egyházkormányzatát, már több mint ötezer magyar, illetve ezek számát jelentősen meghaladó más keresztényről nyújt tájékoztatást, ami 56 templomot számítva, templomonként csupán a magyarok körében mintegy száz hívőt jelent! (Vö. az alábbi 29. jegyzettel!) CONVERSIO ... Cap. 13. - MMFH. III. 319-320. és 322. o. A szövegből arra következtethetünk, hogy a weridei templom kettős védszentű templom volt. Ez a templom akár két - egy keleti, meg egy nyugati - szentéllyel, szakaszosan épülhetett. A Conversioból annyi bizonyos, hogy 865-ben csupán a Szent Pál titulusát viselő templomrészt szentelte fel Adalwin salzburgi érsek. Viszont hat év múltával, 871 táján, amikor a Conversiót megírták, már a Szent Péter tiszteletére szentelt rész is elkészült. Vö. a fenti 10. sz. jegyzetünkkel. Györffy már régebben felhívta a figyelmet arra, hogy a történelmi irodalomban locus communisnak számít, miszerint a székesfehérvári egyház kettős patrociniumát, illetve Géza temetkezőhelyeként volt meghatározását Kottaner Ilona naplója őrizte volna meg. A napló eredeti szövegét lásd ENDLICHER, I.: »Aus den Deknkwürdigkeiten der Helene Kottanerin«. Leipzig, 1846. Magyar fordítása: »Kottaner Ilona naplója a korona elrablásáról^. További adatok GYÖRFFY GY.: TF. II. Dlugoss szövegét idézi GYÖRFFY GY.: Székesfehérvár feltűnése a tört. forrásokban. Székesfvár Évszázadai I. (1967), 21. o. 22. jegyz. Lásd még a 31. jegyzetet is! Megjegyezzük, hogy a Conversio 11. fejezete szerint a pécsi bazilikát Liutprandus salzburgi érsek (836-859) szentelte fel valamikor 850 táján, Szent Péter tiszteletére. Egyszersmind felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Conversio szerzője az ún. karácsonyi évkezdettel (Stylus Nativitatis) dolgozott, amint az műve több helyéről kiderül. Világosan kitűnik ez a tény a fenti idézetből is, hiszen a 865. év Karácsonyát követő Január l-jét ugyanabba az esztendőbe helyezi (»eodem anno«)! A helyes évfeloldás tehát 865.