A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

da o, aki - a fehérvári ispán fegyvereseinek védelme alatt - a vár keresztelő egyházából, a vár megyéjének egyházi szervezését végezte. ... Ez az egyház később Szent Péter (Pál) templom néven a királyi város plébánia egyháza. «

124 Ugyancsak nem oszthatjuk Györffy György véleményének két következő tételét sem: 1. »Amikor István király 1009-ben megállapította az egyházmegyék határait, a latinul Alba Civitas-naí: nevezett Fehérvárat megyéjével együtt a veszprémi püspökség alá rendelte.«, és 2. »Istvan 1018 körül ide helyezte át székét, az itt épülő bazilikát saját 'királyi kápolna'-java tette, kivette a megyés püspök joghatósága alól, közvetlenül az esztergomi érsek alá rendelve ...«

125 Györffy első idézett tételében csupán Fehérvár váránakvárosának veszprémi joghatóság alá rendelését kifogásoljuk, a másodikat a királyi székhely áthelyezésének tényén kívül mindenben megalapozatlannak tekintjük. István ugyanis nem módosíthatta a kánoni jogot, csupán élhetett vele. A bazilika királyi rendelettel történő kiemelése a veszprémi püspökség létrehozása után a kánoni jog korabeli számos tiltó intézkedése miatt tarthatatlan állítás. A bazilikát pedig nem István tette 'királyi kápolnává' - ez indokolatlan forrásmódosítás lenne -, hanem, mint azt Hartvik leírta, magánkápolnaként újította meg, azaz korábban is az volt, amit a »retinens« szó híven jelöl.

126 Nyilvánvaló, hogy a veszprémi püspök joghatósága alá nem tartozó albai keresztelőegyház presbytère nem volt és nem is lehetett a veszprémi püspökség albai vidéki archipresby tere, majd vicearchidiaconusa sem. A veszprémi püspökség határait és birtokait megállapító 1009-i kiváltságlevélből azonban kétségtelen, hogy István létrehozta az albai archidiaconatus - [fő]esperesség intézményét.

127 Honnan történhetett hát ennek az igazgatása? A választ III. András egy 1290-es évekre tehető oklevele adja meg, amely annak a viszálysornak az egyik emlékeztetője, amely a veszp-