A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében
rémi püspök székesfehérvári palotájának a fehérvári polgárok által eszközölt elfoglalása körül keletkezett: Ezek után a székesfehérvári egyházak korai helyzetét a következőképpen vázolhatjuk fel: A weridei Szent Péter és Pál egyház eredeti plébániai körzete lett az albai [főjesperesség alapjává 1009-ben. Maga a weridei (fejérvári) Szent Péter és Pál keresztelőegyház azonban, lévén korábbi alapítású, mint a veszprémi püspökség, 963ban az új latin rítusú, Esztergomból irányított egységes magyar egyház tagja lett. Ebben az esztendőben ugyanis pápai intézkedéssel megszűnt a salzburgi érsekség joghatósága Pannónia felett. 129 A weridei egyház tehát természetes módon került Esztergomhoz. Mivel az első magyar püspökség a teljes magyar egyházszervezet létrehozásakor nem szűnt meg, hanem érsekséggé lett, a weridei keresztelő egyház korábbi függőségét a hatályos és ismertetett kánoni szabályok alapján továbbra is megtartotta. István tehát az általa 1003. után alapított és Alba Civitasnak, Fejérvárnak nevezett új várat, illetve az építkezés befejezése óta már benne álló keresztelőegyházat nem emelhette ki a veszprémi püspök joghatósága alól, mert soha annak joghatósága alá nem tartozott. »Iudex, iurati et specialiter Nicolaus dictus Dumbo civis Albensis, pallatium episcopatus Vesprimiensis a tempore fundationis eiusdem ecclesiae in castro Albensi habitum et situm ... occupassent...«, »A bíró, az esküdtek és különösképpen a Dumbo-nak nevezett Miklós, fejérvári polgár, a veszprémi püspökség palotáját, amely ama egyház alapítása óta Alba várában áll... elfoglalták ...« 128 azaz:
