A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében
templomról csupán az építés befejezése kapcsán szól - ha ezt a mondatot egyáltalán XI. századinak tekinthetjük -, azaz a bazilika építésének kezdetét a forrás sem kapcsolta szorosan a vár/város alapításához. E tekintetben közös forrásból táplálkozó két későbbi krónikánk, az 1280-as évek elején Kézai Simon mester, majd a XIV. század közepén Kálti Márk is - mint azt a fenti idézeteikben olvashatjuk - olymódon adja elő a bolgár eredetű templomi kincsek adományozását, mintha az albai templom már állott volna. Sőt Kézai a következő fordulattal: »melyet mint mondják maga alapitott« arra utal, hogy a bazilika Istvánféle alapításáról nem írott kútfő, hanem több mint 250 évvel későbbi vélekedés, vagy szóbeszéd alapján készített feljegyzést, de az adat hitelében nem bizonyos. Ezt a tényt rögzíti a krónikaíró gondos utalása. A bazilika építésével kapcsolatos kései eredetű közlés figyelmen kívül hagyása után Kézai krónikája ugyanazokat a szövegjellemzőket mutatja fel, amelyet a Tarih-i Üngürüsz kérdéses helye is tartalmaz. Azaz a mindkettő forrásaként megjelölhető Szent László kori Gesztában nem esett szó az albai bazilika István féle alapításáról, csupán dotálásáról. Ezzel Szent István Kisebbik Legendájának meg a Hartvik legendának a közlése, miszerint a király csupán átépítést hajtott végre, kortársi támaszra lel. 119 III-b. A fehérvári bazilika kánonjogi helyzete az alapítás korában (1000[1001]-1083) A fehérvári bazilika kánonjogi helyzetét az 1000. év táján is hatályos kánoni jogelvek sora szabályozta, melyek közül elegendő néhány fontosabbra hivatkozni.
