A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

nomen accepit - templum instauravit, ubi inter plurima distincto gemmarum colore perornata philacteria ex purissimo auro fabricata in opus sanctuarii intulit.«, azaz: kivételes nemességéről kapta a nevét -, s ide többek közt tarka drágakövekkel ékes, színaranyból kalapált ereklyetartókat helyezett el a tárház* szükségére ...«

m *) helyesen: a szentély [PNP] Hartvik püspök 1116. táján készített legendája a 12. fejezetben szinte szó szerint megismételte a kisebbik legenda előadását a bazilika építésének okairól. Ehhez azonban további fontos - az előbbi két forrásban nem szereplő - közlést is kapcsolt: »Tanta predicta venustate supradescriptam ecclesiam in propriam capellam rex (sibi) retinens...«, azaz: »Ezt a szépséges, fentebb leírt egyházat a király saját templomának tartotta meg ...«

105 [Kurcz Ágnes ford.] »Ezt a szépséges, fentebb leírt egyházat a király saját kápolna céljára újította meg...« [PNP. ford.] Kurcz Ágnes fordítása e helyütt két ponton is módosítást igényel. Kétségtelen, hogy a 'capella' valós értelme 'kápolna'. Ugyanakkor nagyobb körültekintést igényel a 'retinens' korabeli helyes értelmének megragadása. Kurcz e fogalom esetében a szó Finály-féle szótárban megadott klasszikus értelmét fogadta el. Du Cange azonban figyelmeztet arra, hogy a fogalomnak volt egy speciális és széles körben elterjedt középkori értelme is: 'épületet javítani, megújítani'. Ha pedig ezt az utóbbit tekintjük helytállónak, akkor Hartvik ugyanazt mondja a fehérvári bazilikáról, amit a Kisebbik Legenda, azaz, hogy Szent István azt csupán átépítette.

106