A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

Decrétumába került be a XII. század közepe táján, hanem IX. Gergely pápa törvénykönyvébe is (1236). Következésképpen a minket érdeklő korszakban egyetemes érvényűnek számított. A mondott nantesi zsinat első kánonja eképpen intézkedett: »In Dominicis, vei festis diebus presbyteri, antequam missas célèbrent, plebem interrogent, si alterius parochianus in ecclesia sit, qui proprio contempto presbytero ibi missam velit audire...«, azaz: »A presbyterek vasár- és ünnepnapon, mielőtt misét mondanának, kérdezzék meg a népet, vajon van-e ott olyan más plébániabeli, aki megvetve saját presbyterét, ott kíván misét hallgatni ...A

86 Ezeket az idegen plébániabelieket a templomból azonnal ki kellett vetni és saját papjukhoz való visszatérésre kényszeríteni. A nantesi zsinat második kánonja az előbbi intézkedés alól mentesítő két kivételt közelebbről is meghatározott: »Nullus presbyter aut diaconus alterius plebanum (nisi in itinere fuerit, vei placitum ibi habuerit) ad missam recipére audeat.« »Senki a presbyterek, vagy a diakónusok közül más plébániájához tartozót (hacsak nem utazóról,vagy tanácskozás résztvevőjéről van szó) a misében részesíteni ne merészeljen.^

7 A szentté avatás és az új zarándokhely egyházi elismerése megváltoztatta a »propria capella« státusát. Nyilvánvalóan kitűnik ez a Hartvik-féle legenda végén mondottakból: »Közben Isten, aki a szent hely félelmetes bőkezűségének jótéteményeit árasztotta azokra, akik mind a bazilikán kívül, mind belül gyógyulást kértek... és meggyógyultak. Mindez az isteni