A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
KRISTÓ GYULA: Székesfehérvár legkorábbi nevéről
szág létezett, Fehér és Fekete Magyaroszág, illetve kétféle magyarok éltek, fehér és fekete magyarok. Szent István király ugyan e kettősséget megszüntette, az országot egyesítette, de a hajdani kettősség olyan elszigetelt és értelmét vesztett kifejezésekben mégis fennmaradt, mint I. András király Albus (azaz fehér') és I. Béla király Benyn (szintén Jeher' jelentésű) jelzője. Ebbe a sorba illik Székesfehérvár neve is, amely „a ,fehér' magyarok lokális központjának és eredetileg ,szár, fehér' Árpádok szálláshelyének a neve... Az elmondottak értelmében Fehérvár elnevezésével kapcsolatban nem kell tehát szláv eredetre gondolnunk". Azon - maga Horváth minősítette ekként - „nehéznek látszó kérdés"-re, hogy a fekete magyarok központjának, Gyulafehérvárnak a neve miért őrzi mégis a fehér jelzőt, a kisebbik István-legenda szavaival válaszolt: Alba civitas (Fehérvár) „ob specialitatem nobilitatis sue nomen accepit", vagyis Kurcz Ágnes fordítása szerint: „a város kivételes nemességéről kapta nevét". 6 Horváth ugyan kifejezetten nem közölte, hogy a kisebbik legenda ezen szavai nem Gyulafehérvárra, hanem Székesfehérvárra vonatkoznak, de alábbi sorai talán sejtetik ezt: „A magyar író tehát a ,fehér' jelzőt a különleges nemesség, előkelőség kifejezésének tartja. Az erdélyi gyulák méltóságát és székhelyét tehát szintén megillette ez a jelző.... Alba Julia [Gyulafehérvár - K. Gy.] tehát ugyanúgy nagyfejedelmi vagy királyi székhely, ahogy az volt a korai időkben (Székes-)Fehérvár is". Végső összegzése szerint „a Fehér-vár típusú helynevek csak valamilyen törzsszövetségben élő vagy ennek emlékét még elevenen őrző népben jöhettek létre, mégpedig a törzsszövetségben legelőkelőbbnek tartott törzs szálláshelyének vagy a fejedelem szállásának a jelölésére. Jellemző, hogy a későbbi időben ilyen típusú helynév nálunk nem is jön létre". Abszolút mértékben azonban Horváth nem zárta ki, hogy egyes földrajzi nevek (pl. Fehéregyház, Fehértemplom) az építmény fehér fala miatt jöhettek létre, de még
