A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

rum fines légitima probatione, vei alias indubitata fide constiterit ecclesiastica ordinatione statutos.«, tani, ha törvényes bizonyítás, vagy más úton szerzett kétségtelen meggyőződés alapján nyilvánvaló, hogy a tartományok határait egyházi azaz: rendelkezésekkel szabták meg. « 73 Az idézett két elv, amelyet még továbbiakkal is erősíthetnénk, rögzíti valamennyi keresztelőegyház (=plébánia) területi sérthetetlenségét.

14 Következésképpen a Szent Miklós prépostság is a plébánia területén feküdt. De mivel az a XV. századi külvárosban épült, nyilvánvaló, hogy a prépostság helye Szent István korában nem a vár (város) területén volt. Más szóval Fehérvár első keresztelőegyháza a várnál szélesebb, nyilván több környező falut is felölelő, a mai városi határral alighanem egyező, esetleg azon túlnyúló területre terjedt ki. Ezeknek a falvaknak egy része ott lehetett, ahol a keresztény temetők bukkannak fel 1000 után. Egy keresztelő-, azaz plébániaegyház egykori helyének és jellegének - ha az írott források erre nem elegendőek - a X-XIV. században három döntő tárgyi bizonyítéka van: a templomépület alapjainak, a keresztelőkápolnának és a hozzá tartozó temető (cinterem) egészének vagy egyes részeinek, illetve nyomainak a régészeti feltárása.

15 E ponton válik fontossá Kralovánszky Alánnak a várbeli keresztelőegyház és a későbbi bazilika közt felbukkant temetőrészlettel kapcsolatos, 1965. évi ásatásainak tapasztalata. Szerinte »... e temetőt Géza vagy István idejében, de mindenképpen 997-1000 előtt felszámolták, e helyen ugyanis a bazilika helyén álló Géza-kori templom István által készített első kibővítése (997-1000) során termelt kőfaragási hulladékkal zárták le, illetve tüntették el a temetot«

16 Ugyanott elmondja, hogy egyedül ennek a temetőnek biztos a bezárási időpontja, keletkezését pedig a X. század köze-