A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

pere tette. A temetőnek csupán egy részét ismerjük, s mivel felette részben épületek állnak, nincs is remény arra, hogy e tekintetben rövid távon lényegesen több ismerethez jussunk. Szerencsénkre a temetőrészlet mellett már ismerjük a székesfehérvári Szent Péter és Pál egyház középkori centrális elrendezésű keresztelőkápolnáját is. Ennek az egyháznak plébánia, illetve keresztelőegyház jellegében tehát az írott és a régészeti adatok egyaránt megegyeznek.

17 A mondott régészeti tényekből a következő történeti megállapítások vonhatók le: 1. A székesfehérvári várbeli Szent Péter és Pál egyház keresztelőegyház jellegét és helyét a fentebb említett és további írott forrásokon túl keresztelőkápolnája és temetője is hitelesíti. 2. A keresztelőegyház temetője 1000 táján már hosszabb ideje működött. 3. Temetőjének egy részét a bazilika építése idején megszüntet" ték.

18 4. Az a körülmény, hogy a keresztelőegyház cintermébe egy régi temető része esett, és az eltemetetteket otthagyták, az elfedett temető keresztény voltát igazolja.

19 A temető egy részének megszüntetése 1000 táján(?) nyilvánvalóan sértette volna a zsenge magyar kereszténység első tagjainak kegyeleti érzelmeit és a hatályos temetkezési jogot. Szent István ezt a lépést nyomós ok nélkül aligha kockáztatta volna meg, annál is inkább, mivel a bazilika a város mellett elvben bárhol felépíthető volt.

20 A temető egy részének felszámolása mégis tény. A felszámolt temetőrész kapcsán arra is gondolhatunk, hogy a benne eltemetettek nem a magyar új keresztények szülei, testvérei és más hozzátartozói voltak, hanem egy korábbi, kihalófélben lévő, vagy már kihalt keresz-