A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

ÉRSZEGI GÉZA: A székesfehérvári Boldogasszony Egyház kiváltságairól

felfüggeszthesse, az egyházból kiközösíthesse, tiltás alá vehesse, sőt engedélyezte, hogy általános tiltás idején a kiközösítettek és eltiltottak kizárásával, csukott ajtók mögött, harangszó nélkül, csendes misét mondhassanak. 4. Sem érsek, sem püspök a prépost hozzájárulása nélkül a Boldogasszony egyházban ünnepi misét ne mondhasson, saját zsinatára a prépostot ne hívhassa, sőt a prépost és a kanonokok krizmát, szentelt olajat, az oltárok és bazilikák felszentelését, valamint papszentelést bármelyik püspöktől kérhessék. E kiváltságok bőséges tárházának ajtaját az egyházszakadás idején IX. Bonifác pápa (1389-1404) sem zárta be a prépost és a kanonokok előtt, sőt a saját területén minden pontját megerősítette, valamint mind az esztergomi érsek, mind a veszprémi püspök joghatósága alól ismét kivette, és Szent Péter védelmébe vette őket.

7 Az egyházszakadás megszűntével gondja volt a prépostnak arra, hogy maga és kanonokjai számára V. Márton pápától (1417-1431) is megszerezzék kiváltságaik megerősítését.

8

1. Mátyás király (1458-1490) kérésére pedig IV. Sixtus pápa (1471-1484) a prépostnak a joghatósága alá tartozók felett teljes joghatóságot: igazságszolgáltatási és gyóntatási jogot biztosított.

9 X. Leó pápa (1513-1521) pedig ráadásul kirendelte a kalocsai érseket, a váci püspököt és a pannonhalmi apátot a székesfehérvári prépost védelmére. Egyértelmű jogfejlődést láthatunk tehát a székesfehérvári Boldogasszony egyház kiváltságaiban. Szórói-szóra végigkísérhetjük visszafelé lépkedve e jogfejlődésnek főbb állomásait X. Leó pápától V. Mártonig. Az ő okleveleik szövege szó szerint megtalálhatók ugyanis X. Leó 1519-es rendelkezésébe foglaltan. Nem kétséges, hogy IX. Bonifác oklevelének szövege is bentfoglaltatik ebben.