A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
ÉRSZEGI GÉZA: A székesfehérvári Boldogasszony Egyház kiváltságairól
Nehezebb helyzetben vagyunk azonban akkor, amikor III. Kelemen pápa okleveleinek szövegét keressük. Sőt egyáltalán csak azért lehetünk biztosak, hogy III. Kelemen pápáról van szó, mivel a többi történelmi személyiség: II. Géza és említett leszármazottai az ő kortásai voltak. 10 III. Sándor is azért határozható meg több-kevesebb biztonsággal, mivel ő jöhet csak számításba III. Kelemen pápa uralkodása előtt. Erősíti e két pápának az azonosítását, hogy az ő idejükben működött Péter és Manfréd bíboros pápai követként Magyarországon. Péter a San Lorenzo in Damaso bíboros papja és Iulianus prenestei bíboros 1161-ben azért keresték fel II. Géza királyt, hogy III. Sándor pápa melett tegye le a voksát IV. Viktorral szemben, valamint meghozták Lukács esztergomi érseknek a Szentszékhez való hűség jelét, a palliumot. 11 Manfréd, a Santa Cecília bíboros papja 1711-ben fordult meg Magyarországon. Sikerült elérnie, hogy III. István király béküljön ki Lukács esztergomi érsekkel. 12 Mindegyik pápai követ eredeti célja: rávenni a magyar királyt, tartsa tiszteletben a Szentszék jogát a főpapok kinevezésében. Természetesen jelenlétük lehetőséget biztosított arra is, hogy más egyházi ügyeket is intézzenek, többek között elsimítsák a székesfehérvári prépost és a veszprémi meg az esztergomi érsek közötti joghatósági vitát. Mégis gyanúsnak tűnik a III. Kelemenre való hivatkozás, mivel III. Kelemen pápától éppen egy olyan értelmű oklevél maradt fenn 1191ből, amely kifejezetten megparancsolja a székesfehérvári prépostnak és a hasonló kiváltságokkal rendelkező pannonhalmi apátnak, hogy tanúsítsanak tiszteletteljes engedelmességet Jób esztergomi érsek iránt. 13 Mint láttuk azonban, éppen III. Kelemenre hivatkozott a fehérvári egyház jogai védelmében, s a töredékesen fennmaradt pápai oklevélszöveg éppen az esztergomi érsektől való függetlenséget, sőt a
