A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

GERICS JÓZSEF - LADÁNYI ERZSÉBET: A 11-12. századi magyar néptudat és Székesfehérvár

A magyarok pogánykori nagyságának hangsúlyozása megtérítőjük, István érdemének magasztalását csak fokozhatta. Kálmán korából való, és az ő politikájával legalább közvetett öszszefüggésben áll egy szempontunkból is érdekes lengyel megnyilatkozás a német császár Lengyelország elleni hadjáratáról. 1108-ban ugyanis III. Boleszló herceg a németekkel hadban álló Kálmán megsegítésére megtámadta V. Henriket, illetve szövetségeseit. V. Henrik ennek megtorlására is, meg régi birodalmi igények érvényesítésére is 1109-ben hadjáratot indított Boleszló ellen. O ekkoriban vívta utolsó, döntő harcait a pogány pomeránokkal, s e sikeres küzdelmeivel tekintélyt szerzett magának egyházias gondolkodású német körök szemében is. Henrik hadjárata nagy kudarccal végződött. Anonymus Gallus kortársi krónikája szerint a német had megvert harcosai hazatérőben Boleszlávot dicsőítő dalt énekeltek. Ez egyebek közt arról szólt: „Ő (Boleszló) pogányok ellen visel megengedett háborút (bella gerit licita), de mi keresztények ellen viselünk tilos hadat (gerimus illicita). Ezért az Isten győzelmet szerez az ő oldalán állva, rajtunk pedig igazságosan megtorolja az okozott jogsértést (nobis vero iuste reddit illatain iniuriam.)" A német történetírás valószínűtlennek tartja ugyan, hogy V. Henrik legyőzött katonái ilyesmit énekeltek; Wenskus az éneket mégis úgy ítéli meg, hogy a dal állítólagos „szavai jó bizonyítékul szolgálnak arra, hogyan gondolkodtak a dologról Lengyelországban." Nézete szerint a hasonló események, ti. a német királyoknak a keresztény lengyelek ellen pogányok szövetségében vezetett hadjáratai „úgy látszik, ténylegesen hozzájárultak a lengyelek németek elleni öntudatának (das Selbstbewusstsein der Polen gegen die Deutschen) megerősödéséhez."

12