A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

GERICS JÓZSEF - LADÁNYI ERZSÉBET: A 11-12. századi magyar néptudat és Székesfehérvár

elkerülhetetlen állapotának ábrázolja. Belőle csak az Istentől rendelt időben, az igehirdetés hatására lehet kikerülni. A szerző határozottan megkülönbözteti egy nép evilági hatalmát és dicsőségét az Isten ismeretében való előrehaladástól, hiszen hit dolgában Róma is tévelygett. A legendaíró kemény szavakkal ostorozza a magyarok pogányságát, ám észrevehetően más népekét sem bírálja el kedvezőbben, s a magyarok pogány korszakát sem ítélte meg szigorúbban. Pannóniába, mint majdani megtérésük színterére Isten vezérelte a magyarokat, akik pogányként a keresztény népek bűneinek Istentől rendelt, öntudatlan ostorai voltak. A keresztény Magyarország népe és földje Szent István felajánlása óta Szűz Mária öröksége (hereditas-a), védelméről II. Konrád támadása ellen maga Mária gondoskodott.

7 Ugyancsak bibliai távlatokba helyezte a magyarság katolizálását Szent István Kisebb Legendájának Kálmán-kori, ismeretlen szerzője is. „Amidőn a magyarok barbár népét régóta hitetlenségének tévelygése tartotta fogságban, és pogányok módjára üres és szentségtörő babonákat követett, jónak látta akkor az Üdvözítő irgalma végét vetni bűneiknek, hogy megszűnvén az ördög szemfényvesztése, ennek a népnek legalább maradványa üdvözüljön (vagy: legalább az üdvözüljön, aki e népből megmaradt, saltern reliquiae huius gentis salvarentur'). Úgy támasztotta ugyanis a szentséges István királyt, miként a fényt a sötétségből, akit a katolikus hit igazságában nevelkedve arra rendelt: készítsen (az Üdvözítőnek) választott népet (quem ... ad preparandum sibi populum acceptabilem disposuit").

8 Ennek a kifejtésnek két bibliai fogalom, illetve hely a kulcsa: a „nép maradványának üdvözülése" (Rm 11, 5) és „a választott nép (Isten tulajdon népe)". (Tt 2,14).