A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében
2. A Dunántúlon ezen a vidéken választott magának első ízben családi birtokot. 3. A pontosabb szövegezésben sehol sem esik szó arról, hogy itt székhelyet rendezett volna be. 4. Később Szent István várost alapít a sátorverés helye mellett (vagyis nem annak a helyén). A krónikás közlés, miszerint Árpád az első dunántúli birtokát ebben a térségben jelölte ki, nem mond ellent annak a feltevésnek és nem állítható ellentétbe vele, hogy - mint Györffy mondja - a honfoglaláskor uralmi központja Óbudán volt, ami részben ugyancsak Anonymus híradására épül. 5 Sőt, ha Anonymus 48-50. fejezete alapján figyelmesen követjük Pannónia Balaton hossztengelye felett fekvő térsége elfoglalásának időrendjét, akkor az is nyilvánvalóvá lesz, hogy a Balatonfelvidék elfoglalásában Árpád személyesen nem vett részt, hanem csupán a harci tevékenységek befejeztével rendezte el ott az új birtokviszonyokat. Amíg a Dunántúl elfoglalása az Altaichi Évkönyvek és társai bizonyossága alapján 900-ra tehető, az új szerzeményű térség tulajdonviszonyainak rendezése esetleg néhány évvel később, de még Árpád életében (t 905 ?) történhetett meg. Ennek keretében adta Árpád - Anonymus szerint - Vértes és Fertő vidékét a Csák nemzetségnek. Anonymus említett 48-50. fejezetében azonban hallgatólagosan az is benne foglaltatik, hogy Veszprém vidékét Árpád nem bocsátotta vezérei tulajdonába. Közlései tehát összhangban vannak mind a lazább szövegezésű Kézaival, mind pedig a XIV. századi krónikakompozíció tényeivel, bár közülük mindegyik szerző más-más kérdést emel ki. Következésképpen Fehérvár és Veszprém térségének fejedelmi birtoklását Anonymus - hallgatólagosan bár, de - megerősíti.
