A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

Kralovánszky régészeti felismerései tökéletesen fedik az utóbbi krónikás hely híradását. A honfoglalóktól fennmaradt régészeti leletek ugyanis nem Székesfehérvár belterületéről, hanem annak szélesebb környékéről maradtak fenn. A régészeti leletek azonban, mint arra már Kralovánszky rámutatott, másra is felhívják a figyelmet: Szent István székesfehérvári bazilikája helyén egy korábbi, szerinte Géza fejedelem kori, szakrális épület bontási maradékai is előkerültek. Ez pedig az a hiányzó láncszem, amely harmonikusan köti össze Székesfehérvár területének a honfoglalás évszázadában lezajló fő eseményeit: 1. Árpád a 900-as évek elején családi birtokul jelöli ki a térséget. 2. A keresztelőegyház körül már Géza, sőt Taksony korában vidéki fejedelmi udvarház épül. 3. A későbbi bazilika helyén kápolna épül. 4. István várost alapít és felépíti a bazilikát. Krónikáink a felsorolt négy eseményből kettőt, az elsőt meg az utolsót említik. A közbülesőkről - feltehetően István elődeihez kapcsolódókról, mint megannyi más alkalommal - ebben az esetben is hallgatnak. Ezzel pedig eljutottunk vállalt témánk kiinduló pontjához: Székesfehérvár első, honfoglalás után működő egyházi intézményének kérdéséhez. I. FEHÉRVÁR KERESZTELŐEGYHÁZA ÉS A FEJEDELMI UDVAR KÁPOLNÁJA A salzburgi érsekek - akik 803-tól Pannónia felett pápai és császári rendelkezés alapján közvetlen és rendes egyházkormányzati fennhatóságot gyakoroltak - 871-ben készült emlékirata a »Conversio« és még néhány egykorú okleveles forrás a honfoglalás előestéjén Pannó-