A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

KÁLLAY ISTVÁN: A fehérvári koronázó bazilika közjogi szerepe

A FEHÉRVÁRI KORONÁZÓ BAZILIKA KÖZJOGI SZEREPE KÁLLAY ISTVÁN „Magyar királyok ősi városa, Légy üdvözölt te, fejedelmeink Lakása egykor, sírtanyája majd, És koronánknak hű őre megint. " E

verssel köszöntötte Jókai Mór 1874-ben Székesfehérvár várost a színházmegnyitó alkalmából.

1 A nagy író e néhány sorban öszszefoglalta a fehérvári bazilika közjogi jelentőségét is. A kérdés előzményei Géza fejedelem korába nyúlnak vissza. Ő az elkülönülő törzsfőkkel szemben egy központi hatalom kialakítására és megtartására törekedett. Ez növelte Székesfehérvár jelentőségét, de Gézának tulajdonítható e mellett Esztergom kiépítése is. Ezzel a pogány-keresztény fejedelemség - Kralovánszky Alán igen találó szavaival - két lábra, ti. Esztergomra és Fehérvárra állt. A várak építése a törzsfők elleni védekezést szolgálta. 1971-72-ben az egyházi fejedelmi szálláshely bizánci stílusú, négykaréj os, köralakú templomát tárták fel, amelyben István király 997-ben apját, Gézát eltemette. Ez a templom a mai székesegyház helyén állott, és nem kis szerepe volt abban, hogy István - miután apja is itt nyugodott, eleven családi hagyományként - Fehérvárt jelölte ki maga és családja részére temetkezőhelyül.