A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

GERICS JÓZSEF - LADÁNYI ERZSÉBET: A 11-12. századi magyar néptudat és Székesfehérvár

Uraugiensis és Annalista Saxo igen hasonló szövegű feljegyzése szerint már a kereszteshadak átvonulása előtt „Kálmán fülébe jutott annak híre, hogy a németek úgy gondolják: nincs semmi különbség aközt, hogy pogányokat vagy magyarokat vágnak le (Fama quippe Colomanni iam perculerat aures, inter paganorum et Ungariorum necem nihil apud Teutonicas dif

ferre mentes)".

4 Ez a Kálmán tudomására is jutott vélekedés abban a tekintetben feltétlenül egy vonalba esik a Gerhohnál és Ottónál kifejtett felfogással, hogy a magyarokat úgy ítéli meg, mint a pogányokat, s ebből levonja a másik két szerzőnél ki nem mondott következtetést: a nex-et, a levágást. Közelről világítja meg az említett három forrás gondolati összefüggését és gyökerét egy 1108-ban kelt felhívás. Ez a pogány szlávok elleni hadjáratra szólít. Küldője a magdeburgi érsek nevében beszél szász, frank és lotaringiai egyházi és világi hatalmasságokhoz. Felszólítja őket, hogy állítsák vissza szláv területen a pogányok által sanyargatott egyházat. A papokat arra buzdítja, hogy a palesztinai kereszteshadjáratra ment franciák példájára bírják rá híveiket a fegyverragadásra. A világiakat ekként hívja: „Törjetek elő és jöjjetek mindnyájan, akik szeretitek Krisztust és az egyházat. Készüljetek, miként a franciák, Jeruzsálem felszabadítására. A mi Jeruzsálemünket, amely kezdettől szabad volt, rabnővé tette a pogányok kegyetlensége. Bűneink miatt omlottak le falai/' Részt vennének a tervezett hadban a német és a dán király és a szomszéd fejedelmek is. Az ellenfelet és földjét így mutatják be: „Ezek a pogányok a legalávalóbbak, de földjük húsban, mézben, lisztben ... madarakban a legkiválóbb, s ha megművelik, akkor a föld minden termékének bőségével annyira gazdag, hogy semmi hozzá nem hasonlítható. így mondják azok, akik ismerik. Ezért hát szászok, fran-