A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

Györffy, annak érdekében, hogy közelítse a bolgár háború dátumát, Fehérvár székes várossá nyilvánításának az általa feltett motiváló eseményéhez, a zarándokút megnyitásához, a bolgár hadjáratot Sámuel cár halálának esztendejéhez - 1014-hez - próbálta kötni. A bihari püspök namuri elbeszélésében szereplő várost, amelyet István elfoglalt, Györffy etimológiai alapon, annak példájára, hogy Konstantinápoly bolgár neve Carigrad (Cárváros), a Leodvin által említett óbolgár Cesaria várost Ochridra, Sámuel utolsó székhelyére értelmezi. Ez az ötletesnek tűnő névmagyarázat azonban a bolgár források névhasználatán omlik össze, mert a korábbi, korabeli és későbbi bolgár források Ochridot mindenkor Ochridnak és nem Cárváros-nak ~ Carigrad-nak nevezték, az utóbbi ugyanis Konstantinápoly neve volt a bolgároknál. Ugyanakkor elkerülte Györffy figyelmét, hogy az Annuario Pontificio a mai napig nyilvántartja a tessáliai Cesarea városát, mint egykori püspöki székhelyet (Annuario Pont. 1991. p. 1786. »Nomi de Curia«.) Következésképpen aligha áll helyt Györffy megállapítása, hogy »a Magyarországra bevándorolt Leodvin aligha tudta, hogy merre járt 40 évvel ezelőtt István király ...« (GYÖRFFY GY.: István kir. és műve. 288.) Talán mégis csak helyes feljegyzések voltak a Szent István által Bolgárföldről hozott ereklyéken, amelyeket Leodvin Fehérvárott I. András koronázásakor -1046 őszén - elolvasott, s amit Györffy, etimológiára alapozott elméletének érdekében igyekezett kétségbe vonni? A krónikáinkban szereplő Keán bolgár vezér azonosítása a 'kán' fogalom alapján Sámuel cárral, ugyancsak sántít, hiszen a bolgárok István kora előtt már vagy egy évszázada cárnak és nem kán ~ kagán-rvak nevezték uralkodójukat. Mindenképpen dicséretére válik Györffynek, hogy a Tarih-i Üngürüsz kéziratának magyar fordítását már 1977-ben felhasználta (GYÖRFFY GY.: István kir. és műve 289.) - hiszen nyomtatásban csupán 1982-ben jelent meg -, de akkor azt is olvashatta, hogy Keánt egyszersmind királynak és vojvodának ( = hadvezér ) nevezi a krónika (Tarih-i Üngürüsz, p. 179.). Azaz nem zárható ki, hogy Sámuel cár Istvánnal harcoló vajdáját valóban Keánnak nevezték. A Tarih-i Üngürüsz török fordítója ugyanis a címek megadásában meglehetően pontatlan volt. A bizánci császárt nem egyszer 'konsztantinijjei fejedelemnek' nevezte (pl. 158. o.). - Lásd még a 110. jegyzetünk végét is. A mondottak után nyilvánvaló, hogy a Tarih-i Üngürüszben a Keán elleni hadjárat után a szlovének ellen forduló István által megtámadott