A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

Marcianus szlovén fejedelem etimológiai azonosítása Vlagyiszláv Jánossal ugyancsak problematikus. A kérdéses név töve tudniillik 'Marc', azaz Márk és nem János. Az '-ianus' ugyanis köztudottan képző. FEHÉR G.: Bulgarisch-ungarische Beziehungen ... Pécs. 1926., 145-156. - DEÉR J.: A magyar törzsszervezet... Kaposvár, 1928. 47. - HÓMAN B.: Magyar történet. I 2 . Bp. 1935.178-179. - MORAVCSIK GY.: Görögnyelvű monostor ok... SzIE. 1.1938. 402-403. Budai Krónika - Hildesheimi Évkönyvek MGH. SS. III. 22. Vö. a 101. jegyzetünkkel is! Tarih-i Üngürüsz 179. DHA. I. 41. Ha a kutatók egy része ragaszkodna is a pannonhalmi privilé­gium keltezésének 1002-re történő javításához, ami azonban vitatható, a hadjáratot akkor sem lehetne 1004-nél későbbre helyezni. Szentpétery, akihez az 1002-i keltezés kapcsolódik, a módosítást kife­jezetten a Heribert C féle oklevélkészítés elméletének hatása alatt alkotta meg. Vö. SZENTPÉTERY I.: Szent István király oklevelei. SzIE. II. 182-184. Györffy viszont, bár tudomásul veszi Szentpétery véleményét, az ok­levelet 1001-i dátummal közli. DAH. I. 26. skk., de feltételez egy másik 1002-i oklevelet is a somogyi tizedek és Pannonhalma kiváltságai okán, míg a létező oklevelet interpoláltként tartja nyilván, (uo. 25. old.) Bresslau felfogásának tarthatatlanságáról: ha Heribert C. írta volna az okle­velet, akkor a dátumban szerepelt volna a napi kelet, más lett volna a kan­cellári ellenjegyzés, stb. Az összehasonlító írásvizsgálat kétségtelenül bizo­nyítja, hogy a pannonhalmi oklevél nem Heribert C. írása. (Előkészületben.) További észrevételek PÜSPÖKI NAGY P.: Piacok és vásárok kezdetei... I. Lásd a pécsváradi oklevélről írottakat. A Hildesheimi Évkönyvek 1003-as éve nem hozható fel ellenérvként. Két ok miatt sem. Először: egyszerűen feltehető, hogy 1003-ban vették hírét a hadjárat­nak. Másodszor: nem zárható ki, hogy a hildesheimi évkönyvíró esetleg a német területeken dívó márciusi évkezdettel dolgozott. Ilymódon a Calcu-

Next

/
Thumbnails
Contents