A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

A SZÉKESFEHÉRVÁRI PRÉPOSTSÁG ÉS BAZILIKA ELŐZMÉNYEI ÉS SZEREPE AZ ALAPÍTÁS ELSŐ SZÁZADÁBAN A KÁNONI JOG TÜKRÉBEN* PÜSPÖKI NAGY PÉTER K

ézai Simon mester 1283 táján egy - Anonymusnál ugyan nem szereplő, de - a XIV. századi krónikakompozíció köréhez tartozó művekben egyaránt jól ismert, nyilván korábbi feljegyzésre támaszkodó hagyományt említ, mely szerint »Arpad azon a helyen ütötte fel sátrait, ahol ma Fehérvár áll. Ez a hely volt Árpád vezér első szállása«. A Képes Krónika szerzője ehhez még hozzáteszi, hogy »Szent István király, aki tőle származott, ezért alapította később ennek közelében Alba várvsát. « A közlés hitele a szakirodalomban az utóbbi évtizedekben viták kereszttüzébe került. Györffy György, aki Anonymus elbeszéléseit általánosságban kétségbe vonja, ebben az esetben mégis rá próbál támaszkodni. Fehérvár vidékét, mint azt már 1959-ben kifejtette, a Csák nemzetség szállásterületének tartja. Felfogása szerint ugyanis hiányzanak a környékről az Árpád-fiak neveiből (Tarhos, Jutás, Tevel, Fájsz stb.) képzett falunevek. Ezt a felfogást támogatta Bakay Kornél 1969ben a honfoglalókra utaló régészeti leletek hiányára utalva, sőt 1986ban Kristó Gyula is helyt adott a véleménynek.

2 *A tanulmány első változatának egy része a székesfehérvári Árgus Irodalmi és kulturális folyóirat IV. (1966), júl. - aug. száma 71-77. oldalán jelent meg. Felfogásunk tudományos közlésének ezt a teljes változatot tekintjük.