A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

hogy István eleven családi hagyomány nélkül Székesfehérvárat jelölte volna ki maga és családja számára temetkezőhelyül«. (FITZ J. - CSÁSZÁR L. - PAPP I.: Székesfehérvár. Bp. 1966. 7.) - Györffy szerint Gézát nem Szent Péter és Pál templomába, hanem az előtte álló centrális kápolnába temették volna el. (TF. II. 376.) Györffy azonban, nyilván a korabeli plébániai viszonyokat nem ismerő hazai szakirodalom hatására, nem figyelt fel arra, hogy a kérdéses centrális kápolna valójában keresztelő kápolna, a keresztelőegyház korabeli szokott építészeti jele. Vö. a fentebbi 7. jegyz. végével és a 15. jegyzetünkkel. KRALOVÁNSZKY A.: Székesfehérvár kialakulása ...11. KOZÁK KÁROLY.: Félköríves szentélyű templomok a XI. században. AE. 93. (1966) , 47-64. Benne a székesfehérvári bazilikáról: 55-58. majd: A székesfehérvári királyi bazilika legkorábbi építési korszaka. Székesfehérv. Évszázadai I. (1967) , 142 skk. E helyütt arra a körülményre szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a Bank utcai és a Szabadság téri temetőt esetleg mégsem a bazilika helyén volt fejedelmi udvarház kápolnájának Szent István által eszközölt átépítéséből származó kőtörmelékével takarták be, hanem más, esetleg későbbi időpontban folyt szakrális építkezés hulladéka szolgálhatott erre a célra. A Képes Krónika IV. Béla megkoronázásáról szóló [176.] fejezete ugyanis arról tudósít, hogy a szertartás »in cathedrali ecclesia beati Petri Albe, quam ipse consecrari fecit«, azaz »Szent Péter székesegyházában, amelyet ő szenteltetett föl« (Bp. 1986,221-222.) zajlott. Az adatból nyilvánvaló, hogy a régi (weridei) Szent Péter és Pál egyházat a várban IV. Béla, alighanem ifjabb királyként, újjáépíttette. A »consecrari fecit« ugyanis olyan széleskörű újjáépítést jelez, amelyben az eredeti titulust, amelyre az egyházat dedicálták, megtartották. Ellenkező esetben, új védőszent választása alkalmából »dedicavit« lett volna a »consecrare« helyén. (Vö. Lexicon latinitatis medii aevi Hungáriáé. T. III. Szerk. Harmattá János és társai. Bp. 1972. »dedicatio« címszavának '2. eccl.' szakaszát. A hivatkozott példák közül igen jó az almádi monostor alapításáról szóló 1121-i kiváltságlevél kánonjogi szempontból tökéletes leírása: »... inceptum, perfectum et dedicatum est...«, azaz a monostor építését »megkezdték, befejezték és [Szűz Mária] tiszteletére felszenteltek« (DHA -1.411.)