A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

Megjegyezzük, hogy éppen a consecratio-dedicatio viszonylat eltérő je­lentése győzött meg minket elsősorban arról, hogy a weridei Szent Péter és Pál temploma helyben maradt, IV. Béla csupán 1235. előtt alaposan átépí­tette. Sőt az sem zárható ki, hogy a vitatott oltárkorlátkő, ezt követően a ke­resztelőegyházból került át a Szent Miklós prépostság épületeibe. (Vö. a fenti 9. jegyzetünkkel is.) Ezért adtuk fel a keresztelőegyház őskéziratunk Árgus beli közlésében még teret kapó - igaz légvonalban legfeljebb egy kilométeres - áttelepítésének gondolatát. Nos, az ilyen nagyméretű újjáépítés valóban hozhat nagyobb mennyi­ségű törmelékanyagot. Ily módon pedig sokkal érthetőbb a cinterem régi ré­szének befedése, mint Szent István korában. (Vö. a fenti 19-21. jegyzetünk­kel, illetve a bennük kommentált szöveggel.) Ugyanakkor teljesen érthető a teljes átépítés szüksége is, hiszen a weridei Szent Péter és Pál egyház 1235­ben már 370 éves volt, ami jelzi, hogy valóban kiemelkedőbb épület lehetett már építése idején. (Vö. a fenti 26. jegyzetünkkel.) DHA. I. 214., 28-30. sor. TF. III. 461. - GYÖRFFY: István kir. és műve. 234,238,243. Az 1512-i oklevélhez Vö. KNAUZ NÁNDOR: A Garan melletti Szent Benedeki apátság I. 215-216. »una cum curia et domo condam S. Ladislai regis et Geyse fundatam, simul cum capella S. Martini ...«, amely mellett ekkor már ,Zent Márton' falu is kialakult. Egy 1489-i oklevél mindkettőt királyi alapításnak mondja (KNAUZ: i.h.) A fejedelmi udvarházak külországi kápolnaépítési gyakorlatára nézve lásd GERVERS-MOLNÁR VERA alábbi 57. jegyzetünkben idézett művének több helyét. A korabeli egyházi tizedjog és a spirituális jog a működő egyház joghatósá­gát nem terjesztette ki a lakatlan és tizedszolgáltatásokat nem nyújtó terü­letekre, ha azok korábban sem voltak lakottak. Lásd alább tanulmányunk II. részében. GERVERS-MOLNÁR VERA: A középkori Magyarország rotundái. Bp. 1972. 27. ­GYÖRFFY: István kir. és műve. 243. ezek körébe sorolja a »Fejeregyhaz« nevű településeket is, mintegy 20 falut. • FÜGEDI ERIK: Székesfehérvár korai története a város alaprajzában. Székesfehér­vár Évszázadai. I. (1967), 2.

Next

/
Thumbnails
Contents