A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

Ha elfogadjuk a Nagyobbik Legenda állítását, hogy Géza látomása megelőzte István születését, illetve akkor történt, amikor a teljes magyar egyházszervezet (azaz az érsekség és a püspökségek) létrehozásával foglalkozott, akkor István születését 973 tájára kell helyeznünk, ami a lengyel krónika híradásához áll közelebb. A teljes egyházszervezet létrehozásának kérdésével ugyanis Géza a Piligrim-féle törekvések tükrében 972-73 körül foglalkozott. Ez a szándék azonban a kánoni joggyakorlat fényében már egy korábbi püspökség létét követeli meg. (PÜSPÖKI: Szent István egyházszervezete. 69-70.) A Szent István protomartyr templomnak tehát ez esetben is Géza uralkodása előtt már legalább épülnie kellett, illetve uralkodása kezdetén befejezést nyerhetett. Az első pontra nézve lásd a fenti 36. és 37. jegyzetünkhöz tartozó szöveget. A többit vö. a 895. évi triburiumi zsinat határozataival: c. 6. C. XIII. q. 2. A székesegyházhoz tartozó hívő (ez pedig Géza fejedelem esete) Nagy Szent Gergely pápa egész középkoron át hatályos intézkedése folytán még nehezebben temetkezhetett másutt. (X. Lib. III. T. XXVIII. c. 8.) Bellus Ibolya fordítása. Európa. Bp. 1986.114. Vö. a fenti 19. jegyzetünkkel. Kristó Gyula elfogadja a Képes Krónika híradását Taksony temetkezési helyéül. A Két azonos nevű Taksony falu közül a Pest megyeit tartja valószínűbbnek. Oegyzetei a Képes Krónikához. Európa. Bp. 1986. 320. jegyz.) Györffy György Taksony temetkezési helyével nem foglalkozott. Annak meghatározását azonban, hogy hol temethették el, 1988-ban fontos tudományos kérdésként jelölte meg. (GYÖRFFY GY.: Anonymus. Rejtély, avagy történeti forrás? Bp. 1988.25.) NAGY EMESE: Rapport praeliminaire des fouilles ï Esztergom 1964-1969. AAH. 23 (1971), 181-198. - Ua.: Előzetes jelentés az 1964-67. évi esztergomi várfeltárásokról. AÉ. 95. (1968), 102-109. A zarándokház kapcsán lásd GYÖRFFY GY.: István kir. és műve 304-305. Fitz Jenő 1966-ban már helyesen sejtette meg, hogy Szent István nem ok nélkül választotta Székesfehérvárat temetkezési helyéül: »Aligha hihető,